Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1992-1994 (Budapest, 1994)

TAKÁTS RÓZSA: Adatok a magyar selyemhernyó-tenyésztés történetéhez

selyemügyi" bizottságok alakultak. 1811-ben a budai központi selyem tenyésztési bizottmány élén JÓZSEF NÁDOR állt.

72 Már a század elején érdekes fajtakísérleteket folytattak. 1808-ban a bánsági, majd 1811-ben a magyar határőrezred kerületében megkísérelték a selyemhernyók szabad ég alatti tenyésztését. 1827-ben DE LA PORTA grófnő főfelügyelősége idején ismét „50 ezer hernyót neveltek a szabadban, s ezek közül 10 ezer június 15-ig magát a fákon már befonta".

74 Bár a kísérletet sikeresnek minősítették, a végső következtetés szerint ez a módszer az éghajlat miatt nem célravezető. 1930-ban gr. SZÉCHENYI István Hitel c. müvében még így sommázhatta a múltat: ,A szederfa-ültetésrül, selyembogár-tenyésztésrül József Császár idejétül fogva máig mennyi parancsolat jött ment, mennyit írtak felőle..., 's ugyan mi sikere lőn ezen, magyarországra(í) nézve olly nevezetes kincstárnak? melly ha üggyel, 's ésszel vitetnék, gyapjúbeli jövedelminket felülhaladhatná — bátran mondhatni: Semmi..., 'ugyan miért? mert nem volt igazi felülvigyázat, nem volt józan utánlátás — 's ma sincs..." A gróf 1826-ban győződött meg arról, hogy „a selyem tenyésztést Magyarországon korántsem hátrálják (!) azon felületes okok, mellyek által magamat elijeszteni hagyám". WESSELÉNYIvel tett nyugati tanulmányútja során aprólékosan megszemlélte a délfranciaországi tenyésztést és gyártást. Hazaérkezése után szederfakertet állított fel Cenken, Sopron vármegyei jószágán. 1840-ben „16.096 szál szederfa, 8064 #öl bokor, 's 3685 folyó öl gyepű" volt az állomány birtokán. 1840-ben jelent meg Selyemrül c. munkája. Ez a mű adta kiinduló eszméit a Sopron-Vasi Szeder Egyletnek, mely 1841. július 26-án tartott közgyűlésén fogadta el alapszabályát. Elnöke SZÉCHENYI, jegyzője CHERNÉL Lajos, igazgatója — 15 éves svájci tenyésztési múlttal — HENKING Henrik lett. Ezzel párhuzamosan BEZERÉDJ István Tolna megyei földbirtokos kezdeményezésére 1841. május 13-án megalakult a „Tolnai Szeder-Selyem Egylet" is.

79 BEZEREDJ az 1830-as években kezdett el Hidján selyem tenyésztéssel foglalkozni, s itt, valamint Jegenyés-pusztai birtokán nagykiterjedésű epreskerteket létesített. 1838ban a Hidja-puszta határába telepített lakosok (a későbbi Szedres) ezek fáiról szedhették a lombot, s ennek fejében a gubó 1/3-át tartoztak beadni az uradalomnak.

80 Br. WESSELÉNYI Miklós is lelkes híve volt a selyemtermelésnek, zsibói birtokán szintén nagy epreskertet hozott létre. Korábban, már 1836-ban Kecskeméten Selyemtenyésztő Társaság alakult, 1837-ben a Mohácsi Casinó adott helyet egy itteni Selyem tenyésztési Egyletnek, egy évre rá pedig Pécsett keletkezett hasonló szervezet. 1843-ban készült megalakulni a PozsonyGyőr-Mosoni Szederegylet, s próbálkozások indultak Esztergomban is egy „selyemtenyésztő minta intézet" felállítására. 1845-ben jött létre SZÉCHENYI egyesületének vetélytársa, a Soproni Selyemtenyésztő Társaság. 1845 júliusában említik a Fejér vármegyében alakult Szeder-Egyletet, melynek elnöke ZICHY Jenő volt. Fülöpszálláson a tenyésztés érdekében 1846-ban kezdtek szervezni társulatot. 1845-ben az erdélyi Erzsébetvárosban is alakulóban volt egy selyemtermelő egylet. Azon túl, hogy alapszabályát egy év múlva jóváhagyták, további sorsáról nem tudunk.

81 Ugyancsak Erdélyben már 1840-ben megalakult 18 fővel a Kolozsvári „Selyem-Gyár Rész-