Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1992-1994 (Budapest, 1994)

TAKÁTS RÓZSA: Adatok a magyar selyemhernyó-tenyésztés történetéhez

fehér medvelepke (helytelenül: szövőlepke, Hyphantria cunea) elleni küzdelem jegyé­ben. 1 A Tolnai Selyemgyár pár évig még import nyersanyaggal dolgozott, majd leál­lította a természetes selyem gyártását. 1977-ben a „hősi múlt" őrzésére a gyárban emlékszoba létesült a magyar selyemipar gépeiből. 1 A szomszédos és közeli államok­ban viszont (Ukrajna, Üzbegisztán, volt Jugoszlávia területe, Románia, Bulgária, Gö­rögország, Olaszország, stb.) ezután is — máig — intenzív selyem tenyésztéssel, korszerű eperfakultúrával és feldolgozó iparral találkozhatunk. 1990 tavaszán újraindultak a selyemhernyó-tenyésztési próbálkozások Magyaror­szágon. A Kisállattenyésztési Kutató Intézet lelkes munkacsoportja 1991 júliusában in­gyenesen osztott ki külföldi selyemlepkéktől származó petét 50 (főként Zala megyei) vállalkozónak. 35 oldalas tájékoztatójuk útmutatást adott az új tenyésztőknek. 19 A bol­gár kapcsolattal induló kísérlet a kezdeti lépéseken túljutva, értékesítési nehézségek miatt állt le. Egyéb selyemtenyésztési vállalkozásokról is hallhattunk az ország külön­böző vidékein (Budapest-Érd, Erdőshát, Hevesvezekény, Szekszárd, Szolnok, Várpalo­ta); s ezek arról tanúskodtak, hogy ma is jelentős az érdeklődés e tenyésztési ág iránt. 20 A másik központ, ahol jelenleg is folyik az újjászervezés, a Debreceni Agrártudo­mányi Egyetem Hódmezővásárhelyi Főiskolai Kara. Itt 1992, majd 1993 őszén — kül­földi szakemberek bevonásával — selyemhernyó-tenyésztési konferenciát tartottak. A klimatikus viszonyoknak leginkább megfelelő fajták tesztelését, a szaporításhoz elen­gedhetetlen mikrobiológiai vizsgálatokat végzik. A tervezett tenyésztő hálózat koordi­nálásán, a szakmai tanácsadáson túl, innen látják el a vállalkozókat egészséges tenyészanyaggal (kikelt kis lárvákkal), hibrid eperfacserjékkel. A megtermelt gubók osz­tályozás utáni beváltását is itt biztosítják. A selyem gombolyítását, fonását Lúgoson (Lugoj, R.)^szövőipari feldolgozását — szintén román együttműködéssel — Bukarest­ben végzik. 1 A természetes anyagok keresletének világszerte észlelhető ugrásszerű növekedése, a magyar gazdaság átszerveződése (az ún. „farmergazdaságok" és kisgazdaságok létrejöt­te, a munkanélküliség stb.), nem utolsó sorban a még mindig meglévő kedvező tenyész­tési adottságok (alkalmas klíma, fennmaradt és megfiatalítható epreskertek, korábbi tenyésztők és szakértők tapasztalatai) mind olyan tényezők, melyek ezt az indulást tá­mogatják. A Bombyx mori és a Morus alba „A Selyem-eresztő bogár a Hernyóknak néminemű faja. ...illik is ennek a Bogárnak nagy szorgalmatos munkáján csudálkoznunk, hogy az ő feltött fonalát miképen szövi meg... mégpedig úgy, hogy az ő selymének szálai minden öszvecsepüződés nélkül mind­végig megmaradnak". MISKOLCZI Gáspár 1690-9l-ben írta e sorokat Egy Jeles Vadkert c. művében. A hagyomány szerint ekkor már több éve a Baranya megyei Pel­lérden egy olasz selyemszövő famíliából származó betelepült, PASSARDI János Péter „virágzó gubótenyésztést" folytatott. 23 Ez volt a selyemhernyó-tenyésztés — bár vita­tott — első megjelenése Magyarországon. 24 APÁCZAI CSERE János Magyar Encyc-

Next

/
Thumbnails
Contents