Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1992-1994 (Budapest, 1994)

SZABÓ LÁSZLÓ PÉTER: Talajművelési módok és rendszerek fejlődése az aszály elleni védekezésben Magyarországon

Egy hektár átlagos termése Magyarországon Horvát-Szlavonország nélkül Terménynem Átlag Átlag Átlag Egység 1870-79 1880-89 1890-94 Búza Hektói 9.33 14.35 16.24 Rozs Hektói 9.46 13.25 15.48 Árpa Hektói 12.38 16.43 18.80 Zab Hektói 12.72 19.29 22.69 Repcze Hektói 8.51 9.26 11.35 Dohány q 8.09 10.64 12.65 Szemes tengeri Hektói 12.20 17.58 19.37 Cukorrépa q 145.14 185.91 174.94 Burgonya Hektói 45.19 89.17 83.71 Takarmányrépa q 108.07 230.92 221.63 Magbükköny Hektói 9.70 12.63 13.78 Lucerna, lóhere q 25.51 36.18 37.57 Bükkönykeverék q 21.97 28.48 32.41 III. A szárazság elleni védekezés legtöbbet hangoztatott módszere a talaj „szorgalma­san és mélyen" történő megmunkálása volt. A szorgalmas jelző a talajnak kétszeri, sőt háromszori szántását jelentette, az „ahány szántás, annyi kenyér" elv alapján. A mé­lyebb művelést pedig már nemcsak a régi tapasztalat miatt ajánlották, hanem a tudo­mányos eredmények is ez irányba mutattak. A talajismereti kutatások első eredményei a talaj és a növények tápanyag-gazdálkodásával kapcsolatosak: LIEBIG minimum­törvénye és ásványianyag-elmélele és a THAER nevével jelzett (de nem tőle szárma­zó) humuszteória. A minimumtörvény kiterjesztése (MAYER 1869, WOLLNY 1897, MITSCHERLICH 1909) és a két utóbbi elmélet igazolására, ill. cáfolására született kí­sérleti eredmények már a mezőgazdasági gyakorlatban is hasznosítható eredményeket hoztak (pl. műtrágyázás). A talaj termékenységének kémiai szemlélete mellett, ha kisebb hangsúllyal is, a ta­laj fizikai tulajdonságait is vizsgálni kezdték (SCHÜBLER 1831). A különböző ho­mok-, homag- és agyagtalajok vízzel szembeni magatartásában megkülönböztették a víznyelő-, víztartó- és vízfelszívó-képességet. Felismerték a „hajcsövesség" (kapillari­tás) talajban játszott szerepét a víz mozgásában. A fenti tudás birtokában tanácsolták a sekély feltalaj mélyítését, és a talaj víznyelő-, és vízgőzszívó-képcsségének fokozása érdekében, a földporhanyítást és a trágyázást. 24

Next

/
Thumbnails
Contents