Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1992-1994 (Budapest, 1994)
SZABÓ LÁSZLÓ PÉTER: Talajművelési módok és rendszerek fejlődése az aszály elleni védekezésben Magyarországon
A szántóföld területi változása és a termések terméseredményei 1870 — 79-ig 1890 — 94-] ig terület termés terület termés ha mill.q ha mill.q Búza 2.259,456 15.80 3.107,343 40.00 Rozs 1.510,630 9.72 1.294,196 14.11 Árpa 930,886 6.81 1.039,111 12.68 Zab 1.057,089 5.93 991,892 9.92 Tengeri 1.683,122 14.45 2.050,812 28.90 Bükköny 38,749 0.28 86,793 0.92 Repcze 89,113 0.50 67,494 0.54 Dohány 56,410 0.45 41,086 0.52 Burgonya 398,904 9.66 445,496 25.45 Cukorrépa 22,169 3.17 75,886 13.27 Takarmányrépa 50,125 5.28 132,925 29.47 Lucerna, lóhere 142,428 3.63 298,336 11.21 Zabosbükköny 130,227 2.86 269,588 8.75 A fenti takarmánynövények terjedése a kedvező elővetemény-hatás mellett (N-gyűjtő pillangósok!) sokkal kedvezőbb takarmányozási lehetőséget biztosított az állattenyésztés számára, így közvetett úton az igázott állatok jobb kondíciója révén a talajművelésre is visszahatott. (A talajművelés mennyiségi és minőségi javításának egyik kiemelt pontja az igaerő növekedése volt. Még 1898-ban is csak mintegy 130 gőzeke működött az ország területén, amely a szántóföldeknek csak töredékét művelhette meg. ) Az állatállomány fejlődése magával hozta a közép- és nagybirtokokon a trágyatelepek létesítését és a korszerű trágyakezelést, ami a tápanyag-utánpótíás javulása révén szintén a növénytermesztést szolgálta. 1 A talajművelés fejlődésében nagy szerepet játszott az is, „hogy ez idő alatt zajlott le a vasekék teljes győzelme, és a faekék az egészen szélső peremre, mezőgazdaságilag kevésbé jelentős területekre szorultak vissza." Az 1. táblázatból kiolvasható az egyes termények termésmennyiségének nagyarányú növekedése. Ez azonban csak részben származott a szántóterület növekedéséből. Az előbbiekben említett változások összessége a termésátlagok növekedésében is megmutatkozott. (2. táblázat 21 . A táblázat adataiból egyenletes fejlődésre lehet következtetni, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy az átlagos fejlődés nem feltétlenül általános. Regionálisan a környezeti és közgazdasági feltételek és a gazdaságok méretei nagyon eltérőek voltak.)
