Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1992-1994 (Budapest, 1994)

OROSZI SÁNDOR: Államerdészeti erdőtelepítések Szabadka város határában (1896-1918)

Szabadka város erdőit 1896-ban KISS Ferenc vette át, majd a megszervezett szabadkai erdőgondnokság vezetője KALLIVODA Andor lett. Ő Aranyosmarótról, illetve Nagyatádról került Szabadkára, tehát korábbi alföldi erdőtelepítési tapasztalatokkal nem rendelkezett. KISS Ferenc szakmai irányításával azonban 1914-ig, szabadkai szolgálatának végéig igazi alföldfásítási szakemberré vált. (1915-ben Besztercére nevezték ki erdőigazgatónak.) A háborús években hol KISS Ferenc egyedül, hol a Szabadkára rendelt, többnyire kevés tapasztalattal rendelkező fiatalemberek (TAKÁCS János, HARKÓ Lajos, SCHORSCHER János) látták el az erdőtiszti feladatokat.

41 Az erdőtiszti létszám időnkénti szaporodása ugyan növelte az államerdészet kezelési költségeit, de KISS Ferenc 1916. évi, már idézett jelentésében ezt sem látta oknak az erdősítési díjtételek felemelésére. Szabadka erdészeti oktatási, kutatási szerepe A szabadkai erdők közvetlenül szolgálták az erdőőri szakoktatást, mivel az 1883ban megnyílt királyhalmi (ásotthalmi) erdőőri szakiskola az erdők szomszédságában volt. Az erdőőri szakiskola látogatói nem mulasztották el a szegedi és szabadkai erdők megtekintését sem, így az itteni erdők nevezetesek voltak mind Magyarországon, mind külföldön. Még az állami kezelés előtt, 1885-ben a selmeci akadémiai hallgatói tanulmányút keretében tanulmányozták PANCZER József erdősítéseit. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1899. évi, XXX. vándorgyűlését Szabadkán tartották. Ebből az alkalomból nemcsak a kirándulási célok között szereplő Palicsfürdőről, hanem a szabadkai erdőkről is készült egy rövid ismertető. Ezzel is felhívták a nem szakmai közvélemény figyelmét a város jelentékeny erdőbirtokára, s a város áldozatkészségére, mellyel „egy oly^azdasági tőkét teremt, mely annak idejére busásan meg fogja hozni szép kamatait." A Szabadka környékén végzett erdősítéseket bemutatták az Osztrák Birodalmi Erdészeti Egyesület 1911. évi magyarországi tanulmányútja során. A bejárás Palicsfürdőn kezdődött, majd megtekintették a szabadkai földművesiskolát, s onnan tettek egy túrát az erdőn keresztül Királyhalomra. A házigazda magyar szakemberek kiemelték, hogy a város erdői a sikeres államerdészeti kezelés egyik legszebb példáját jelentik. A szabadkai erdők bemutatása szerepelt az Erdészeti Kísérleti Intézetek Nemzetközi Szövetsége (JUFRO) 1914. évi magyarországi programjában is. A kongresszus azonban elmaradt, pedig a magyar szakemberek, TEODOROVITS Ferenc, KISS Ferenc és KALLTVODA Andor már a vezetőfüzetet is elkészítették.

45 A szabadkai tapasztalatokat KISS Ferenc és KALLTVODA Andor révén az Alföld más részeinek erdősítésében is felhasználták. Az első világháború után ugyanis Magyarországon létkérdéssé vált az alföldfásítás, benne a homokterületek erdősítése. így a korábban megszerzett tapasztalatok jelentősen felértékelődtek.