Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

SZÖLLŐSY GÁBOR: Wellmarm Oszkár szakértői tevékenysége Törökországban 1932-33-ban

4. ábra 3 évei nonius félvér méncsikók részében csak arab mének felállítását javasolta, a többi körzetben pedig arab és nonius mének együttes alkalmazását, úgy, hogy ha a kancaállomány elérte a kellő nemességet, a nonius fajta kerülne túlsúlyba. (5. ábra) Az angol telivér mének használatát feltétlenül kerülendőnek tartotta két okból is. Egyrészt a kancaállomány az 1930-as évek elején még nem állt azon a kitenyésztettségi szinten, amikor már időszerű az angol telivérrel való nemesítés, másrészt pedig Törökországban a köztenyésztésben azidőtájt felhasználható angol telivér mének minősége nem volt megfelelő. A török viszonyok közt nem tulajdonított jelentős szerepet a hidegvérű lovak tenyésztésének. Részben az éghajlati viszonyok nem megfelelő volta miatt, részben azért, mert a hidegvérűekkel végzendő munkák elvégezhetőek noniusszal vagy bivallyal. Amennyiben mégis rjekeriilnének hidegvérű fajták a török köztenyésztésbe, ezek számára külön, szigorúan zárt tenyészkörzet kijelölését javasolta. A tenyészkörzeti rendszer támogatására és a tenyésztési kedv fokozására az addig is rendszeresen szervezett állatki állítások és versenyek szorosan tenyészkörzeti beosztás alapján való rendezését tanácsolta. WELLMANN tapasztalatai szerint a vilajetek tulajdonában lévő mének jórészt nem felelnek meg a megkívánt tenyésziránynak. Ezért az ország lótenyésztésének egységes elvek szerint való irányítása végett javasolta a vilajetek méntelepeinek