Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

PÁLMÁNY BÉLA: Városok, mezővárosok - országos és hetivásárok Magyarországon (1686-1870)

összeírást feldolgozó ACSÁDY Ignác összesítése szerint Magyaroszágon 39 civitas és 433 oppidum volt /Erdélyben 13 sz. kir. város és 43 mezőváros/. Az általunk feldolgozott kalendáriumok 1700-ban Magyarországon 29 sz.kir. város és kb. 230 mezőváros sokadalmait hirdették meg, mint ténylegesen látogatott országos vásárokat. Az újonnan kiadott vásárkiváltságok nyomán csak évek múltán váltak ténylegesen is tömegesen látogatottá a meghirdetett sokadalmak. Eltért az egyes vásárhelyeken tartott sokadalmak száma is: 1700-ban 78 helységben egyetlen, 71 -ben 2,61-ben 3,63-ban4,33-ban 5,10-ben 6,17-ben 7,5-ben 8, l-l-ben9és 10,2-ben 12 vásárt hirdettek. A vásártartó helyek zöme /230/ természetesen a volt királyi országrészre esett, Nyugat-Magyarországon /Pozsony, Nyitra, Vas, Zala, Sopron, Veszprém megyékben/, az észak-keleti megyékben /Abaúj, Gömör, Sáros, Zemplén és a "két magyar haza", vagyis Erdély és az Alföld határán /Biharban, Szatmárban/. Az egykori török hódoltsági területen 1686 előtt forgalmas vásárokat tartottak Debrecen, Kecskemét, Tiszafüred, Gyöngyös magyar városai mellett a török kezén lévő végvárak közül Váradon, Egerben, Szécsényben, Vácott és Esztergomban is. 1700-ig 14 töröktől visszafolgalt vár és város /Buda, Pest, Esztergom, Fehérvár, Szeged, Balassagyarmat, Szécsény, Eger, Gyöngyös, Vác, Kecskemét, Tiszafüred, Várad és Olaszi/ nyerte el I. LIPÓT-tól a vásárkiváltságot, ez a folyamat 1735-ig további 20 vásárszabadolom kibocsátásával folytatódott. A Királyi Könyvekbe 1655-től kezdték bevezetni az adományozott vásárkiváltságokat. Egy-egy város akár többször is nyerhetett szabad alomlevelet, ilyenkor ugyanis a régi vásárnapok újabbakkal bővültek, az országos vásárok mellé hetivásárokat is engedélyeztek. 1700-ig 86,1701-1750 között 132,1751-1800 között 187, 1801-1848 között 217 újonnan említett vásároshelyet összesítettünk. A magyarországi vármegyékben és kerületekben összesen 622 település kapott királyi kiváltságlevelet. Különösen jelentős folyamat az alföldi vármegyék és kerületek városai, mezővárosai számára kibocsátott vásárszabadalmat elsőként biztosító privilégiumok ugrásszerű" növekedése: 1700-ig 7, a XVIII.sz. elsd felében 32, a másodikban 47, a XIX. században - 1848-ig - már 91 új vásárhely keletkezem. /Itt persze sokszor ősi, már 1650 előtt is vásártartó városok, oppidumok újonnan engedélyezett hetivásárai és régi sokadalmakat megerősítő oklevelei is számításba vétettek./ A szűkebb Magyarországon 1785-ben 43 sz.kir. város és 548 mezőváros volt, ugyanezen a területen 1828-ban 51 civitast és 692 oppidumot lehet összesíteni. Az 1828-as országos összeírást páratlanul sokoldalúan elemző BÁCSKAI Vera és NAGY Lajos e területen 138 /Budát, Pestet és Óbudát külön véve 140/ önálló piackörzetű központot és 144 megosztott vonzáskörzetű "alközpontot" mutatott ki. Az 1825-ik évi Kalendárium sokadalom jegyzékében azonban összesen nem 282, hanem 470 magyarországi Aovábbá 140 erdélyi és 48 Dráván túli/ vásárhelyet említettek. A kisebb jelentőségű vásárok kimutatásával ugyanis a kalendáriumok