Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

CSOMA ZSIGMOND: Kertészeti terményvásárok, mint a XIX. századi nagytáji munkamegosztás eredményei

A békési vásárra Székudvar tájékáról echós szekereken hozták az eladásra szánt káposztát. Gyegyószentmiklóson október utolsó szombatján szintén jellegzetes vásári árucikknek számított a káposzta. Ilyenkor 400-500 szekér káposztát is hoztak Szárhegyről (Lazarea - Románia) és Vaslábról (Vaslabeni - Románia). Nemcsak Gyegyószentmiklóson, hanem Toplicán (Toplita Muresului - Románia) Borszéken (Borsec - Románia) is sok káposztát értékesítettek ekkor.

19 A POLGÁROSODÓ ÉS LAKOSSÁGUK SZÁMÁBAN NÖVEKEDŐ NAGYVÁROSOK KERTÉSZETI TERMÉNYVÁSÁR AI. A magyar városodási folyamatban a mezőgazdasági árutermelés döntő szerepet játszott. Ez azonban csak ott hozott létre jelentősebb települést, ahol találkozott a kereskedelemmel. így jöttek létre az ipari és kereskedelmi, valamint az agrár- és kereskedelmi városok. A XIX. század második felében nagymértékben megnőtt a városi piacok- vásárok felvevőképessége. Ez a lakosságszám növekedéséből, a kézműves-ipari munkák és foglalkozások, elterjedéséből adódott. Gyümölccselzöldséggel a városokat főleg a környező-közeli nagyszámú parasztgazdaságok látták cl. Ez pedig az árutermelés fellendülésére hatott a nagyvárosok környékén. Speciális szaktudású német iparkertészek telepedtek meg a városok külső telkein, akik a XIX. század közepétől a levélzöldségek, hajtatott primörzöldségek termesztésében, elterjesztésében szorgoskodtak nagy eredménnyel.

21 A nagy kertészeti városi vásárhelyek BÁCSKAI Vera tipológiája szerint a III. városcsoportba, vagyis a gyűjtő- és elosztó központokba tartoztak, másodrendű utak mentén. Ezek a városok inkább az eltérő tájegységek, a különböző országrészek közötti forgalom csomópontjai és elosztó központjai voltak, pl. Kecskemét, Arad, Miskolc, Versec, (VrSac - Jugoszlávia) Gyula, Szatmárnémeti (Satu Mare - Románia), Temesvár, (Timisoara - Románia), 22 Nagyvárad, Kolozsvár, Brassó. Kolozsváron pl. évi öt országos vásár volt. Különösen az őszi nagyvásárok alkalmával tele volt a főtéri templom 6. Zöldség (zöldbab, retek, paradicsom) árusítása a piacon, Kolozsvár, Kolozs m., Gönyey S., 1962, 172.077, A Néprajzi Múzeum fológyújleménycböl