Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

CSOMA ZSIGMOND: Kertészeti terményvásárok, mint a XIX. századi nagytáji munkamegosztás eredményei

környéke és a szomszédos széles utcák zöldséggel, gyümölccsel. Zöldséggel a városi "hóstátiak", de a györgyfalvi (Gheorghieni - Románia), szopori, patai és a kalota­szentkirályi (Síncraiu - Románia) és magyarbikali (Bicâlatu - Románia) asszonyok foglalkoztak, ügyeskedtek. Káposztát, hagymát és más veteményt nagy mennyiség­ben hoztak fel az aranyosszékiek /Szentmihály (Mihai Viteazu - Románia), Kövend (Piaiesti - Románia) a komjátszegiek (Comsesti - Románia), túriak és a györgyfal­viak. Hagymát a Beszterce (Bistrita - Románia) környéki szászok, gyümölcsöt pedig a hidelviek és a kétvízköziek fuvaroztak Kolozsvárra, aszaltszilvát pedig a bodon­kutiak és a kideiek (Chidea - Románia). A hóstátiak terményeket főként a kolozsvári Széchenyi-téren, a Trencsény-téren, a Belső-Közép utcában, a Heltai utcában és a Kül-Magyar utcában a dohánygyár előtt rakták ki. Az évente négy-ötszöri nagy vásárt hetente kétszeri hetivásár egészítette ki, amire a hóstátiak nagy szorgalommal szállították zöldségeiket a XIX. században és a XX. század elején. Az asszonyok árusítottak, a férfiak a szállításban és a mezei munkákban segédkeztek. A hóstátiak széki cselédekkel is dolgoztattak. 1870-ben Kolozsváron a belvárosban 2 piacot /a főtéren és az óvári kispiac/, valamint 2 külvárosi piacot /Széchenyi-tér, fa- és baromvásár-piac/ tartottak nyilván. A külvárosi részeken ekkor 78 konyhakertész dolgozott és termelt friss árut a városi lakosság számára. 23 Pesten négy országos vásár volt a középkortól, amelyeket 1694 március 12-én I.Lipót megerősített. A pesti piacokat és vásárokat már a XVIII. század első felében számos közelebbi-távolabbi falu látott el árukkal. Kertészeti terményekkel a követ­kező falvak vettek részt a város ellátásában. Alsónémedi zöldséggel, Pécel zöldség­gel, Tápiósáp káposztával, Dány káposztával, Cinkota dinnyével, Rákospalota káposztával, dinnyével, zöldséggel, Kerepes káposztával, zöldségveteménnyel, Vác­szentlászló zöldségveteménnyel, Boldog zöldséggel, Túra káposztával, zöldséggel, Mogyoród zöldségveteménnyel, Főt káposztával és zöldséggel, Bag dinnyével és káposztával, Galgahévíz káposztával és gyümölccsel, Hévízgyörk káposztával és zöldséggel, Szada gümölccsel, Veresegyház gyümölccsel, Galgamácsa káposztával, Verség gyümölccsel, dinnyével. A Pestet ellátó falvaknak két fő központja különít­hető el a kertészeti termények szempontjából. Az egyik csoport az intenzív művelést folytató, a piac-városközelségben élők csoportja, a másik pedig a legtávolabb fekvő községek csoportja volt, ahol elsősorban gyümölcs és a Heves megyével érintkező községekben dinnyetermesztés folyt. A pestkörnyéki homokon új mű­velési ágként egy zöldségtermesztő tájkörzet kialakulását mutatták a fentebbi adatok. A városi ellátásra törekvés márkilépett a hagyományos paraszti háztartás szokásos termelési köréből, és árucserére-áruforgalomra alapozódott a XVIII. század első felében. 24 SCHAMS Ferenc 1820 körül megemlítette, hogy Pestre majd ezer szekér hordta kenyér mellett a különböző zöldségfélét, gyümölcsöt a keddi és a pénteki Városház­téri hetipiacra. CSAPLOVICS János 1829-ben a pesti vásárokról azt írta. hogy a négy

Next

/
Thumbnails
Contents