Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

FEHÉR GYÖRGY: Tendenciák a magyar mezőgazdaság műszaki fejlődésében. Egyezések és eltérések a fejlett ipari országoktól (1848-1914)

TENDENCIÁK A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG MŰSZAKI FEJLŐDÉSÉBEN. EGYEZÉSEK ÉS ELTÉRÉSEK A FEJLETT IPARI^ ORSZÁGOKTÓL (1848-1914) Fehér György Az ipari forradalom és a nyomában kibontakozó agrárforradalom egymásra kölcsönösen ható, egymást erősítő folyamatának köszönhetően az érintett országok élelemtermelésében alapvető változások mentek végbe. A különböző országokban más-más időben lezajló változások a "hagyományos" gazdálkodással történő szakítást eredményezték. Az eltérő idejű", ütemű és mélységű átalakulás következtében csökkent az ugar területe; új termőföldek művelés alá vonásával, illetve a már korábban is az alatt állók javításával (lecsapolás, öntözés alagcsövezés stb.) nőtt a megművelhető terület nagysága, a műtrágyák alkalmazásával a talajerőpótlás új módszerei terjedtek el. Új növényfajták kerültek a köztermesztésbe; nagyobb gondot fordítottak a vetőmagvak' és a tenyészállatok kiválasztására; az európai és az északamerikai kontinensen fokozódott a ló gazdasági szerepe. Végül, de nem utolsósorban az előző évszázadokhoz képest soha nem látott mértékben került sor új gépek és eszközök használatára. Történetírásunk mind ez ideig adós maradt a jelzett időszak mezőgazdasági technikájában végbement változások mindenre kiterjedő vizsgálatával, jóllehet egyes részterületek problémáinak sikeres feltárása már megtörtént. 2 Egy átfogó szintézis elkészítése azért is felettébb hasznos lenne, mert a korábbi évtizedek történeti írásaiban az abszolutizmus és a dualizmus korszak gazdaságtörténetét feldolgozó munkák a bekövetkezett változásokat, az elért eredményeket- elsősorban * A X. Nemzetközi Gazdaságtörténeti Kongresszuson (LEUVEN) elhangzott korreferátum kibővített változata.