Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

FEHÉR GYÖRGY: Tendenciák a magyar mezőgazdaság műszaki fejlődésében. Egyezések és eltérések a fejlett ipari országoktól (1848-1914)

ideológiai okok miatt - meglehetősen "visszafogottan" értékelték. Ez a történeti felfogás került be a köztudatba. Bár az utóbbi két évtizedben napvilágot látott munkákban a korszak gazdaságtörténetének már sokkal árnyaltabb, kevésbé ideologikus megközelítésű" értékelését olvashattuk, mégis az elkövetkező évek kutatásaira vár a feladat, hogy a "feudál-kapitalista", "elmaradott" jelzőkkel illetett mezőgazdaságunkról kizárólag a tényeken alapuló, objektív képet alakítson ki. Esetünkben azonban számolnunk kell azzal a sajnálatos ténnyel, hogy a mezőgazdaság műszaki fejlődését rögzítő országos statisztikák alig állnak rendelkezésünkre. A korszakból származó utolsó átfogó összeírás is az 1895. évi adatokat tartalmazza, 3 holott jól tudjuk, a gépesítés a mezőgazdaság egyes terültein a századforduló utáni években számottevően felgyorsult E fejlődés eredményeinek teljes rekonstruálása az elkövetkező évek egyik fontos kutatási feladatát képezi. I. Köztudott, hogy a XIX. századi fejlett nyugat-európai országokban az ipar szerepének egyre erőteljesebb növekedésével fokozódott az élelmiszerek és a mezőgazdasági eredetű nyersanyagok iránti kereslet, melynek kielégítésére egyrészt az import termékek behozatalának emelése, másrészt pedig a belföldi termelés növelése kínálkozott. A nyugat-európai termelők érdekében állott a belföldi termelés fokozása, de eközben a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának évről-évre történő csökkenésével is számolniuk kellett. Számukra így egyetlen kitörési lehetőség adódott: a hazai fejlett ipari háttérre támaszkodva a mezőgazdasági gépek és eszközök lehetőség szerinti legszélesebb körű alkalmazása. Dolgozatunk arra keresi a választ, hogy a fejlett ipari országok csoportjába nem tartozó Magyarország esetében hogyan ment végbe a technikai fejlődés legkülönbözőbb szintjén álló gépek elterjedése, és a gépesítés tendenciája miben tér el a fejlett ipari országokétól, elsősorban Németországétól és az Egyesült Államokétól. A hazai gazdasági életben végbement változások okát kutatva mindenekelőtt az 1848/49-es forradalom és szabadságharc korszakformáló szerepéről kell szólnunk, mint a polgári tulajdon- és piaci viszonyok fokozatos érvényesülése előtt az utat megnyitó történelmi eseménysorozatról. Következményeként nyílott lehetőség a mezőgazdaságban a robotrendszerre épülő hagyományos gazdálkodás felszámolására és a modem polgári agrártermelés elemeinek lassú és fokozatos beépítésére. Magyarországon így hosszú időn át egymás mellett létezték a tradicionális termelésre utaló formák (nyomásos gazdálkodás, közös legelő, 1868-ig szőlődézsma stb.) és az ezzel párhuzamosan már felbukkanó, a szabad tulajdonra és piacgazdaságra jellemző jegyek.