Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

KOVÁCS JUDIT: Kisiskolások nyári tábora a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban

A tábor létszáma 25 fő volt, ami ideálisnak tekinthető' a túlzsúfolt nyári napközis táborokhoz képest. A tábor időtartama 2 hét - hétvége kivételével - naponta 8-tól 17 óráig. Az első gondot a nagy életkori eltérések okozták, a résztvevők életkora 7-13 évesig terjedt. A foglalkozás sorozatokat elsősorban kisiskolás korú gyermekek részére terveztük. Az életkori eltérések differenciált foglalkoztatást kívántak meg, más és más volt az eltérő korúak ismeretanyaga, érdeklődése, viselkedése, együttműködési készsége stb. Sok esetben ez az életkori különbség megosztotta a csoportot. Míg a közös tevékenységekben a kisebbek szívesen részt vettek, a 12-13 éveseket nehezen vonhattuk be, általában elkülönülés volt tapasztalható. A kidolgozott három témacsoport olyan nagy ismeretanyagot ölel fel, melyet csak töredékében alkalmazhattunk e két hetes intervallumban. Teljes körű feldolgozása s megvalósítása hosszabb időt igényelne. Anélkül, hogy eredeti célkitűzéseink csorbát szenvedtek volna, a rendelkezésünkre álló időhöz mérten tömören, de egységbe foglalva valósítottuk meg elképzeléseinket. Már ismerték az MMM kiállításait, ezért meglevő ismereteiket alapul véve másfajta lehetőségeket részesítettünk előnyben, pl. a háziállatok témakör kapcsán: az Állatkert megtekintése, az őshonos állatok és a természetvédelmi terület a Szentendrei-szigeten, Tahitótfalu határában, és a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum. Lehetőleg igyekeztünk elkerülni minden olyan megoldást, mely szabadidős tevékenységünket didaktikussá tette volna. Előnyben részesítettük a kötetlenséget biztosító, élményt nyújtó és kreativitásra lehetőséget adó formák és módszerek alkalmazását. Ismereteinket köteüen séták, kirándulások keretében bővítettük, s mivel egyes témáink kapcsolatban állnak egymással, módunk nyílt az összefüggések feltárására, s több oldalú ismeretszerzés biztosítására. A gyerekek megismerő tevékenységének fejlesztésén kívül szükség van ezzel szoros egységben cselekvésük fejlesztésére. A cselekvő ismeretszerzést szolgálták a különböző kézműves- és manuális foglalkozások, melyek szorosan kapcsolódtak az egyes témákhoz (nemezelés: szőrlabda készítés, agyagozás: állatok mintázása, tejfeldolgozás: vajköpülés stb.). Elmaradt a megszerzett ismeretek mérésére szolgáló feldatlapok kitöltése, az életkori eltérések, a nagy mozgásigény, a nyári hőség stb. miatt s a gyerekekkel folytatott kötetlen beszélgetések adtak visszajelzést ismereteik gyarapodásáról. Láthatóvá vált, hogy a két hét alatt sok új ismerettel gazdagodtak a gyerekek. A komplex foglalkoztatási formák alkalmazásával sikerült megteremteni az individuumot gyarapító korszerű ismeretszerzés, készségfejlesztés lehetőségeit. A megközelítési módok változatosságával segítettük a divergens gondolkodás kialakulását, mely különböző utakon halad a megoldás felé. Mindvégig szem előtt tartottuk, hogy ez az ismeretátadás kötetlen formában történjék, élményt és örömet adva a résztvevőknek. Sokoldalúsága révén az ismeretszerzésnek e módjai tartósabb, maradandóbb hatásúak. Mozgékonysága révén könnyebben megvalósíthatók tábor keretében, mint kötött, tantervhez igazodó iskolai órák alatt.