Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

KOVÁCS JUDIT: Kisiskolások nyári tábora a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban

KÖZLEMÉNYEI, 1990-1991 345 KISISKOLÁSOK NYÁRI TÁBORA A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUMBAN Kovács Judit Múzeumpedagógiai elképzelések Az utóbbi évtizedekben nagy változások történtek a múzeumok közművelődési munkájában. Legtöbbjük kialakított egy "saját arculatú" közművelődési tevékenységet, mely megpróbálja követni a társadalomban lezajlott változásokat, s igyekszik eleget tenni a vele szemben támasztott igényeknek. A múzeumpedagógia jelentős szerepet vállal(hat) az iskolai oktatásban, nevelésben. Hatékonyabb eredményeket, tartalmasabb kapcsolatot elsősorban az iskolákkal, iskolai csoportokkal alakíthatunk ki, hiszen ők a visszatérő látogatóink. A múzeumok nyújtotta szellemi kincs kibővítheti, kiegészítheti a tankönyvek anyagát, részévé válhat az új alaptantervnek. Reméljük elérkezik majd az az idő, amikor az iskolások számára teljesen természetes lesz, hogy tanóráikat zömében nem az iskolában tartják, hanem a tantárgy természetéből adódóan múzeumban, levéltárban, könyvtárban vagy erdőben, mezőn, vízen stb., attól függően, hogy éppen müyen "segédanyagra" van szükségük. Az iskolai "steril" levegőjéből küépve megszűnhetne az egyoldalú, az ismeretek befogadását és reprodukálását előtérbe helyező szemlélet Figyelembe kell venni a személyiséget, az egyéni képességeket s rajtuk keresztül megmutatni a valóságot. Ezek nem új keletű elképzelések, hiszen DEWEY, J. (1859-1952) amerikai filozófus és pedagógus, az amerikai reformpedagógia megindítója is hasonló nézeteket vallott A célok és tevékenységrendszerek a gyermek vágyait, törekvéseit figyelembe véve szerveződjenek, a tananyagot tevékenységekhez kapcsolódóan tanítani. A tudatosításnak a tevékenységre (tapasztalásra) kell épülnie és magasabb szinten oda is keU újra visszatérnie. Az oktatási folyamat fő mozzanatai: tapasztalás, elvont gondolkodás, gyakorlat. A nevelési folyamat fő mozzanatai: kiinduló tevékenység, tudatosítás, tudatosult és begyakorolt tevékenység. A kiinduló tapasztalati szinten a nevelőnek a cselekvésre alapuló és arra irányuló követelései a tanulók cselekvő, megismerő és figyelő tevékenységét hozzák mozgásba. Ez utóbbiak eredményeként a tanulók személyiségében készségek, ismeretek és bizonyos irányú érdeklődések alakulnak ki.