Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

KOVÁCS JUDIT: Kisiskolások nyári tábora a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban

A tudatosítás szintjén részben az értelmi, részben az érzelmi ráhatásokat közvetítik a nevelők a tanulóközösségeken keresztül. A tanulók ezek segítségével tesznek szert megalapozott tudásra, meggyőződésre, motivációs bázisra és érzületre. Ezek viszont alapját képezik olyan meghatározó személyiségjegyek fejlődésének, mint az értelmesség (intelligencia), a világnézet, a kedély, a vérmérséklet stb. A tevékenység tudatos gyakorlási szintjén a nevelők a szokásos és az alkotó munka formáit gyakoroltatják a tanulóközösségekkel. E tevékenységek során kifejlődik a közösség sajátos munka- és életstflusa, az egyes tanulóknál pedig a megfelelő szokások és akarati tulajdonságok rendszere, amely a jellem alapját szolgáltatja. A pedagógiai tevékenység így tulajdonképpen minden mozzanatában a személyiséget építi, legfejlebb más-más oldalát és más-más szinten.

1 Manapság ebben a folyamatban a tanítás van túlsúlyban a neveléssel szemben, holott a nevelés = személyiségfejlesztés. Az oktatás és nevelés szorosabb egységének biztosításáért olyan tanítási-tanulási stratégiát kell alkalmazni, amely magában foglalja a pszichikus folyamatok tág körét, (érzékelés, észlelés, emlékezés, képzelet, gondolkodás, érzelem, akarat és cselekvés).

2 E folyamatban nagyon fontos szerepet kaphatnak a múzeumok, hiszen a nézőtől aktív, inteUektuális együttműködést követelnek, összpontosításra kényszerítenek, a megfigyelő tudat aktivizálására, logikus gondolkodásra nevelnek s hatnak a képzeletre. A múzeum alapozza meg a közvetlen kapcsolatot a műalkotásokkal, vagy más tárgyakkal. Hatása "mikroklimájában" rejlik: olyan hely, melyet az eredetiség légköre vesz körül. A bemutatás vizuális módszere hatásosabb, mint a szóbeli vagy írásos közlés. Ezért a képzésben nagyobb hatású lehet egy múzeumbelső megtekintése, mint egy könyv megfelelő fejezetének elolvasása.

3 Az iskolai oktatásban bekövetkező változások miatt a múzeum a nevelésben egyre nagyobb és fontosabb szerepet kaphat. E szerep felvállalása már évekkel ezelőtt megkezdődött az iskolai csoportoknak nyújtott tárlatvezetésekkel, majd múzeumi órákkal, szakköri és klubfoglalkozásokkal, manuális- és kézműves foglalkozásokkal, hogy csak néhányat soroljunk fel a teljesség igénye nélkül. Adottságuk, lehetőségeik révén komplexebbek voltak (lehettek), mint az iskolai tanórák, nem tantárgyakban gondolkodtak, de figyelembe vették a tananyagot. A jövő útját a múzeumok feladatkörének olyan mérvű átalakításában látjuk, amely képes magas színvonalú, "minőségi" szolgáltatásokat nyújtani - jelen esetben - az iskolák részére. Ez magában foglalja az oktatás megkönnyítése érdekében készített feladatlapokat, ajánló óravázlatokat, tanári segédkönyveket stb., azaz a múzeumi kiállítások több szempontú feldolgozását és más, a témához kapcsolódó ismeretszerzési lehetőségek (könyv, film, zene) ajánlását, biztosítását. Az előzőekben röviden vázolt koncepciónk első lépéseként kísérletképpen elképzeléseinket a Magyar Mezőgazdasági Múzeum (továbbiakban: MMM) közművelődési Főosztálya által megrendezett 1990. évi szünidei nyári tábor keretében szándékoztunk kipróbálni. E tábor tapasztalatainak birtokában kivántuk munkánkat