Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

VAJKAI ZSÓFIA: Egy falusi fotográfus (Életképek Bácsbokodról 1928-1970)

Ezeknek az utaknak köszönhetünk néhány igen szép felvételt, amelyeket nem rendelésre, hanem útközben készített el. (Pl. szénagyűjtés, legeltetés, az urasági konda, a bácsborsodi LATINO VITS kúria cselédei viseletben stb.). Az 1950-es évektől nemcsak a falvakba járt el fényképezni, hanem a környékben állomásozó határőr őrsökhöz is, innen a sok-sok katona portré. A kor giccsbe hajló divatjának megfelelően a honvédek a portrén kívül rendelhettek az őrtornyot ábrázoló rajzos tablóba bevágott portrét, ("szolgálati éveim emlékére"), vagy ha volt kedvesük, 2 szívbe lett bevágva a portré páros ("ahogy én szereüek, nem szeret úgy senki"). Ezeket és a szintén portrét tartalmazó rajzos "Húsvéti üdvözlet"-et időnként ki is színezte. (6. kép) Biciklivel, később motorral, aztán autóval rótta útjait. Mindenhol várták, kedvelték. A levelet így is megkapta: Boldi fényképész, Bácsbokod. A FOTÓZÁS ALKALMAI BÁCSBOKODON A paraszti fényképek csoportosítására KUNT E. és CSUPOR I. már idézett tanulmányai tettek kísérletet. KUNT E. szerint a fénykép funkciója emlékeztető, dokumentáló és azonosító.

16 Eszerint a fényképek feloszthatók: 1. Egyént azonosító (általában előnyös helyzetben) 2. Az egyéni életutat, a családi ünnepeket, sorsfordulókat dokumentáló 3. A társadalmi státus erősödését deklaráló (iskolai tabló, katonaképek stb.) 4. Családi, rokoni, szakmai közösséget deklaráló 5. Időlegesen vagy végelegesen eltávozott személyt helyettesítő, őrá emlékeztető 6. Kellemes érzést keltő, emlékeztető képek. CSUPOR I. szintén az egyén szempontjából nézve két nagy csoportra osztotta az átnézett fényképeket:

17 1. Egyéni vagy közösségi alkalomhoz kötött (pl. családi, vallási, korosztályok szerinti) 2. A falu egyesületi életéhez, munkahelyhez stb. való kapcsolódást dokumentáló. Mind a két felosztásban természetesn további alcsoportokra oszthatók a fényképek. A bácsbokodi anyag mind a két felosztás szerint rendszerezhető. Az anyag feldolgozása során ezt meg is tesszük, s mivel 40 év alatt Boldi bácsi az egész falut többször végigfényképezte, minden egyes csoport felbontható időben és nemzetiségi hovatartozás szerint is. Most, mivel a a fotográfus szempontjából végezzük el a felosztást, úgy csoportosítjuk a fényképeket, amilyen alkalmakon ő megjelent hívásra az eseményeken, vagy bementek hozzá a műterembe fényképet készíttetni. 1. Esküvői képek Valószínű, hogy működésének ideje alatt a fotográfus valamennyi esküvűn fényképezett a faluban, és a környéken is üyen képeket készített a legtöbbet