Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

VAJKAI ZSÓFIA: Egy falusi fotográfus (Életképek Bácsbokodról 1928-1970)

7. Esküvői kép: a menyasszony feketében. 1940-es évek. vettek fel, de volt a magyar fiatalemberek közt, aki paraszt ruhában, csizmában ment az esküvőjére. (8. kép) b.) Esküvői csoportképek. Ezek a lakodalom szinhelyén készültek a templomba indulás előtt. Legtöbbször nem szerepel rajtuk az egész násznép, csak a családok. A kép központjában az ifjú pár. (9. kép) A csoportképek közé soroljuk azokat is, amelyek a műteremben készültek, s a mátkapáron kívül a násznagyok vagy a vőfélyek és koszorúslányok is szerepelnek. Kezükben ott látható elengedhetetlen attribútumok, a rozmaring ág. (10. kép) Van az esküvői csoportképeknek egy harmadik, Bókodra jellemző csoportja: ezek a lakodalmi készülődést örökítik meg. A segítő férfiak és nők kötényben, kezüka.) A fiatal párt megörökítő képek általában a templomi esküvő után készültek a műteremben. Beállításuk változatos. Megjelenik az ifjú pár kézenfogva, karonfogva, egymással szemben állva, menyasszonyi csokorral, vagy anélkül. Az esküvői ruha divatjának változását is megfigyelhetjük. A 20-as, 30-as években sváb lányok fekete ruhában esküdtek. (7. kép) A szoknya hossza a rendes viseletével azonos volt. A magyarok fehér ruhát viseltek. A 40-es években jött divatba a hosszú fehér menyasszonyi ruha, amelyet átvettek a magyarok, svábok, bunyevácok egyaránt. A vőlegényruha is változott. Leginkább polgári öltönyt 8. Esküvői kép: a vőlegény magyar parasztviseletben. 1950-es évek.