Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

VAJKAI ZSÓFIA: Egy falusi fotográfus (Életképek Bácsbokodról 1928-1970)

ról mutatja be a fényképezési alkalmakat és szokásokat. Mielőtt erre rátérnénk, röviden bemutatjuk a környezetet és BÉKEY Boldizsárt, a fényképészt BÁCSBOKOD A község mindeddig elkerülte a kutatók figyelmét A Néprajzi Múzeum adattárában található néhány kézirat de tudomásom szerint ezek tartalma nem jelent meg nyomtatásban.

3 Az Észak-Bácska c. monográfia foglalkozik a vidékkel; az ott elmondottak jellemzik Bokodot is.

4 Mezőgazdasági szempontból a megye közelmúltbeli üzemtörténete érinti.

5 Első említése Büked néven 1208-ból való.

6 Ekkor egyházas falu, amely a tatárjárás alatt elnéptelenedett. Betelepítése a XIV. sz. közepén indul, de a török alatt újra elmenekül a lakosság. Helyükre a délvidékről "illirek" kerülnek; a falu nevét ők ferdítik a hagyományok szerint "Bikity"-re.

7 Ez az elnevezés a mai napig él a köznyelvben, holott 1904-ben miniszteri rendelet szentesíti a Bácsbokod nevet.

8 Tehát a török utáni telepítés első hulláma bunyevácokat hoz. Nem ismerjük pontosan a németek betelepedésének körülményeit. 175 l-ben már tudunk otüétükről. A betelepülők jó körülményeket találtak megélhetésükhöz. A föld mezőgazdasági termelésre alkalmas, a közelben több város felvevő piaca árutermelésre biztatta a lakosságot. Q A lélekszám alakulása: 1869 3524 (fő) 1880 3585 (fő) 1890 4131 (fő) 1900 4244 (fő) 1910 4077 (fő) 1920 3916 (fő) 1930 4440 (fő) 1941 4263 (fő) 1985 3378 (fő) Nem lehet feladatunk a falu történetét mégcsak vázlatosan sem ismertetni, annyit azonban el kell mondani, hogy - mint az emelkedő lélekszám is mutatja - a két vüágháború közt sajátos és igen jelentős fejlődést mutató község volt a maga magyar-német-bunyevác nemzetiségű lakosságával. Ebben az időben nem volt Bókodon nagybirtok. 100-200 kh közti birtoka mindössze 9 gazdának volt. A falu zömét a gazdaságilag erős középréteg adta. Kevés volt a nicstelen, s ők is találtak