Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

TARABA MÁRIA: A 'magyar mezőgazdasági szakirodalom könyvészete' című kiadvány létrejöttének története. III. rész

"Erőteljesebben ki kellett domborítani a gazdasági, társadalmi fejlődésre vonatkozó anyagot, nagyobb hangsúlyt kellett adni a dolgozó nép életére vonatkozó forrásanyagnak és szélesebben ki kellett terjeszkedni az ideológiák anyagára is..."

8 A történeti bibliográfia kérdése, megjelentetése s anyagának összetétele így vált bizonyos értelemben ideológiai szempontúvá s egyben igazolta azt a mélyértelmű megállapítást, amely szerint minden szakterületi bibliográfia valamely társadalmi szükséglet terméke, ilymódon magán viseli annak korabeli szempontjait is. Mindkét bibliográfia létrejöttének megvolt a történelmi és társadalmi szükségszerűsége, ugyanakkor a gazdaságtörténeti könyvészet azonos korszakhatárok közé eső anyagának beiktatása kitűnően szolgáltatta a "népi vonalat" - az újabb ideológiai szempontnak megfelelően - a történeti könyvészet számára. így történt, hogy az 1848-as jubileum kapcsán "a dolgozó népet" képviselve vonult be a történeti bibliográfiába a PAIKERT által szorgalmazott, hajdan RUISZ Gyula gyűjteményével kezdeményezett, IB OS József és DÓCZY Jenő erőfeszítéséből megszületett: Magyar Gazdasági Könyvészet, reformkortól a kiegyezésig terjedő III. kötetének - már a háború előtt jelentős mennyiségben összegyűjtött - anyaga. 1948. augusztus 4-től S. SZABÓ Ferenc lett a Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója. A Mezőgazdasági Kiadóhoz intézett 1956. március 13-án kelt levelében a következőket írta: "A Múzeum vezetésének átvétele után még 1948-ban elhatároztam, hogy a felszabadulás előtt megkezdett mezőgazdasági bibliográfiai munkát folytatom, amint annak előfeltételei bekövetkeznek. A régebbi bibliográfiai aktákat vizsgálva tudomást szereztem azután arról, hogy a Múzeum a Bibliographia Oeconomica Hungáriáé első két kötetének megjelenése után az 1831-1867 évek magyar gazdasági könyvészetének címanyagát már szintén összegyűjtötte. További kutatásaim eredményeként kiderült, hogy ez az anyag BAKÁCS István birtokában van."

9 Az anyagot BAKÁCS-csal együtt gyűjtő GERENDÁS Ernő eltűnése után az anyag valóban Bakácsnál maradt, Ó viszont, még mielőtt a Múzeum ezirányú munkáját újra kezdte volna, átadta azt I. TÓTH Zoltánnak, lehetővé téve ezáltal az adatok jelentős részének a "Magyar Történeti Bibliográfia" II. kötetében való nyomdai közlését Nem kétséges a Magyar Mezőgazdasági Múzeum elsődleges kiadási joga az általa gyűjtetett anyagra vonatkozóan. BAKÁCS-nak az iratokban felbukkanó érve, amely szerint a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnál a kiadást nem látta biztosítottnak, mégsem marasztalható el egyértelműen. Talán ő maga sem a személyek vonatkozásában gondolkodott, hanem a háborút követő általános helyzetet mérlegelte, hiszen hacsak a jelentősen sérült épületből a Múzeum teljes könyvtári anyagának elszállítására gondolunk,

10 amellyel kapcsolatban hiábavaló volt minden tiltakozás, akár a Múzeum főigazgatója részéről is, valóban nem tűnhetett biztosítottnak a gazdasági könyvészet kiadásának jövője sem. Az I. TÓTH-féle bibliográfia anyagának megjelenése az évforduló kapcsán is biztosabbnak látszott. Érthető