Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

TARABA MÁRIA: A 'magyar mezőgazdasági szakirodalom könyvészete' című kiadvány létrejöttének története. III. rész

azonban, hogy e tulajdonképp múzeumi anyagnak a Múzeumtól független megjelentetésével a Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója nem érthetett egyet. A dolog lényegét tisztázva S. SZABÓ a tényállást a következőkben foglalta össze: "Kétségtelen, hogy a "Bibliographia Oeconomica Hungáriáé" és a "Magyar Történeti Bibliográfia" nem versenytársak. E kétféle bibliográfiai kezdeményezésnek zömében más-más, tartalmuknál fogva egymástól függetlenül megvan a teljes létjogosultsága, hiszen eltérő kutatói szükségletet hivatottak kielégítem. Mégis az a körülmény, hogy az itt gyűjtött címanyagnak egy része a Múzeum tudtán kívül már megjelent egy bibliográfiában, veszélyeztette a Múzeum ezirányú tevékenységének folytatását. A későbbi években megjelent III. kötet előszava is megemlékezik a könyvészeti anyag kétszeres megjelenéséről: "A Magyar Történeti Bibliográfia, amely egyébként részben a Múzeum által gyűjtetett és közzétett anyag alapján készült, már tartalmazza az itt közreadott anyag egy részét is. Ez a kiadvány azonban más jellegű mint a miénk. Nemcsak azokat a munkákat öleli fel, amelyek az illető időszakban jelentek meg, hanem azokat is, amelyek azokra vonatkoznak, bár később jelentek meg."

12 Ilyen előzmények után indultak újra 1952-ben a bibliográfia III. kötetének előmunkálatai. Változott a politikai irányzat, új lett a szemlélet, s az új igazgató, S. SZABÓ Ferenc

13 személyében új szerkesztő került a magyar gazdasági könyvészet munkálatainak élére, s mindez csak a kezdetet jelentette. Hiszen újra kellett szervezni a munkatársi gárdát, mégpedig olymódon, hogy a folytatás szerves kapcsolatban álljon a már megjelent kötetekkel, s folyamatosságában biztosított lehessen a kiadvány tudományos színvonala és könyvészeti rangja is. A kiadáshoz együtt volt nagyjából a reformkor és szabadságharc valamint az önkényuralom anyaga: 1831-1867-ig.

14 E korszak rendkívüli fontossággal bírt a magyar történelemben. Hiszen a reformkor magyarosítása jelentősen előmozdította a szakkönyvek szélesebb körben való terjesztését A szellemi megújulás így hatott a mezőgazdasági tudományok mélységéig, s így jelenti e korszak a gazdasági könyvészetnek is fénykorát mint DÓCZY Jenő írásából már idéztük: Széchényivel a teljes "virradatot".

15 1952-ben S. SZABÓ Ferenc főigazgató IHRIG Károly ny egyetemi tanárt

16 bízta meg a III. kötet szerkesztésével és nyomdai előkészítésével. Személyében ismét sikerült egy rendkívüli szellemi értéket a bibliográfia folytatásának szolgálatába állítani. Annakidején talán éppen az ő széleskörű közgazdasági ismereteire s ugyancsak kiváló szervezőkészségére volt szükség. IHRIG vette fel a kapcsolatot BAKÁCS Istvánnal a már összegyűlt bibliográfiai címanyagnak a Múzeumba való visszaszármaztatása céljából, s egyidejűleg a IV. kötet további gyűjtését is megszervezte.