Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

MÁRTHA ZSUZSANNA: Az állati eredetű fehérjehordozó élelmiszerek fogyasztása Magyarországon az 1880-as évektől a második világháborúig

7. táblázat ÁLLATI FEHÉRJÉT TARTALMAZÓ FŐBB ÉLELMISZEREK FEJENKÉNTI ÉVI FOGYASZTÁSA

19 Ország Tej Hús Tojás kg/fő Anglia 90,0 70,0 8,5 Csehszlovákia 153,0 38,0 5,5 Magyarország 138,0 26,8 3,0 Németország 112,5 55,0 6,0 Olaszország 31,5 20,0 5,5 8. táblázat ÁLLATI FEHÉRJÉT TARTALMAZÓ ÉLELMISZEREKBŐL A FEJENKÉNTI ÉVI FOGYASZTÁS ALAKULÁSA

20 Megnevezés Mérték- Az 1920-as és Az 1940-es egység az 1930-as évek átlagában évek elején Hús (baromfi és vad nélkül) kg 20,88 22,1 Baromfihús és belsőség kg 7,43 6,50 Vadhús kg 0,32 0,30 Édesvízi hal (hazai) kg 0,60 0,40 Hús összesen kg 29,23 29,30 Tehén-, juh- és kecsketej 1 151,05 168,00 Tojás kg 4,6 4,0 EmKtettük, hogy a létfenntartási költségindexek szerkezetéből is lehet következtetni az állati fehérjét tartalmazó élelmiszerek fogyasztására.

23 Ilyenek voltak többek között a Központi Statisztikai Hivatal, a Magyar Gazdaságkutató Intézet, DALNOKI KOVÁTS Jenő ós GÁL Benő számításai. Ezek közül példaként a Központi Statisztikai Hivatal és GÁL Benő adatait ismertetjük. A Központi Statisztikai Hivatal 1924