Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

MÁRTHA ZSUZSANNA: Az állati eredetű fehérjehordozó élelmiszerek fogyasztása Magyarországon az 1880-as évektől a második világháborúig

KÖZLEMÉNYEI, 1990-1991 277 AZ ALLATI FEHÉRJÉT TARTALMAZÓ ÉLELMISZEREK FOGYASZTÁSÁNAK ALAKULÁSA A MÚLT SZÁZAD NYOLCVANAS ÉVEI ÓTA MAGYARORSZÁGON Martha Zsuzsanna Az életminőséget a táplálkozási és a lakásviszonyok határozzák meg elsősorban. Ezek döntően befolyásolják testi, lelki közérzetünket és többé-kevésbé az egészségűikre is hatnak. A jelen tanulmány készítője a néptáplálkozásra vonatkozó statisztikai adatok segítségével és egyes szerzők módszeres becslései alapján azt vizsgálta, hogy miként alakult a magyar nép táplálkozásában az állati fehérjék fogyasztása a múlt század nyolcvanas évei óta eltelt időben, mennyiben felelt meg az a ma korszerű népegészségi követelményeknek. Az élelmiszer-fogyasztás kérdéskörének e felmérése annak a felismerésén alapul, hogy a lakosság jóléte mindenekelőtt a táplálék mennyiségétől és minőségétől függ. Az állati fehérjét tartalmazó élelmiszerek fogyasztásának kutatása természetesen az összes élelmiszer-fogyasztás vizsgálatának keretében folyt A kutatók tudták, hogy az állati fehérjét tartalmazó élelmiszerek fogyasztása az emberi táplálkozásban kiemelt jelentőségű és tudták azt is, hogy főként az elfogyasztott élelmiszerek minősége alakítja ki az étrend színvonalát. Ezek a kutatási eredmények a szociálpolitika számára használható adatokat szolgáltak. Az emberi és az állati szervezet élettanilag kimagaslóan fontos szerves vegyületeit, a fehérjéket 22 féle aminosav alkotja. Ajánlatos, hogy élelmiszer-fogyasztásunk összetételében a fehérje mintegy 60 %-a az aminosavakat megfelelő arányban tartalmazó, teljes biológiai értékű (komplett) állati fehérje legyen. Magyarországon még utópisztikus kívánalom azonban, hogy mindenki elfogadható áron juthasson hozzá az ilyen élelmiszerekhez. Más szavakkal azt jelenti ez, hogy szociális szempontból összehang legyen a mezőgazdasági, valamint az élelmiszeripari termelés költségei és a lakossági reáljövedelmek között