Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

PINTÉR JÁNOS: Adalékok a Mezőhegyesi Állami Gazdaság történetéhez 1945-1948

Szimmentáli tenyészbikát a püspökbólyi gazdaság (dombóvári jószágfelügyelőség) adott Mezőhegyesnek. Szerencsére kisebb számban szimmentáli tehenek is maradtak, ezek tenyésztése a bírálatok után megkezdődhetett. A szovjet hadsereg által átadott - egy részüket romániai lapálymarhának vélt - tehenek, továbbá ismeretlen származású magyar tarkák törzskönyvi bírálatát az Országos Törzskönyvelési Bizottság szabályai szerint csak egy éves zsírvizsgálattal egybekötött tejellenőrzés megtörténte után lehetett elvégezni. Mivel igen kevés volt az igás ökrök száma is, a törzskönyvezésre alkalmas tehenek egy részét kénytelenek járomba fogni az állami birtokon. Ezért és a rossz bánásmód következtében a tehenek túlnyomó többsége elvetélt.

57 A szarvasmarha állomány javítása érdekében a mezőhegyesi birtok 1946 szeptemberében utasítást kapott: sürgősen vegye fel a kapcsolatot a megyei állattenyésztő egyesülettel annak érdekében , hogy az állatokat ellenőrzés alá vegyék és megállapíthassák minden kétséget kizáró származásukat. 1946 elején határoztak úgy az Állami Gazdaságok Főigazgatóságán , hogy a juhtenyésztés fejlesztése érdekében a püspökbólyi gazdaság átad Mezőhegyesnek május végén a nyírás befejeztével 5 db kost, 140 db anyajuhot, 26 db toklyót és mintegy 100 db bárányt 5 Mezőhegyesre összpontosították a bivaly és szamártenyésztést. Ennek megfelelően 1946 eleién Sopronból 2 db bivaly tehenet, Püspökbolyról 1 db szamárcsődört küldtek ide.

59 Az állattenyésztésben az egyik legsúlyosabb gondot a takarmányhiány okozta.Mezőhegyesnek 1946 februárjában szénakészlete már elfogyott, a takarmányszalma is csak néhány napra volt elegendő.Tetézte a gondot, hogy szénát és szalmát a környéken vásárolni sem tudtak. A szintén hiányzó árpát és kukoricát viszont tudtak volna venni, csak éppen pénzük nem volt. Az állatok takarmányozásában igen fontos szálastakarmányokkal szintén nem rendelkezett Mezőhegyes, ezt a jóval csekélyebb tápértékkel bíró takarmány szalmával és kukoricaszárral, valamint nyers répaszelettel igyekeztek pótolni. Elegendő mennyiségben csak zab állt rendelkezésre.

60 Már 1946 elején felhívta az Állami Gazdaságok Főigazgatósága az egyes jószágfelügyelőségek figyelmét a kisállattenyésztésre, "mivel ez a szaporulatát gyorsan váltó állattenyésztés a gazdaságok jövedelmezőségét is igen emeli, valamint fontos élelmezési célt szolgál."

61 Néhány hónap múlva úgy tűnt, a baromfitenyésztés jelent majd áttörést. Az Egyesült Államok Földművelődésügyi Minisztériuma 6.000 db Rhode Island, 2.000 db New Hampshire, 2.000 db Leghorn, 2.000 db Plymouth, valamint 1.000 db bronzpulyka tenyésztojás Magyarországra való szállítását jelezte. A tenyésztojások UNRRA szállítmányként, repülőgépen érkeztek volna, egyrészük kikeltetése az állami gazdaságokra várt. A mezőhegyesi állami birtok vállalta a mezőhegyesi gazdaságban 1000 db Leghorn, a derekegyháziban pedig 1000 db Plymouth naposcsibe felnevelését, továbbá műanyák készítését is. Mezőhegyesen