Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

PINTÉR JÁNOS: Adalékok a Mezőhegyesi Állami Gazdaság történetéhez 1945-1948

már volt ebben gyakorlatuk, hiszen a háború előtt nagyüzemi baromfitenyésztést folytattak. Azonban a bíztatóan indult ügylet hamarosan megfeneklett. Az UNRRA igazgatója értesítette a Földművelésügyi Minisztériumot, hogy csak technikai segítséget tudnak adni, a szállítás költségei a magyar felet terhelik. Az FM ezek után lemondott a szállítmányról.

62 1947-ben az Állami Gazdaságok Főigazgatósága döntött az állami gazdaságok állattenyésztési feladatairól. A döntés meghozatalában Csukás Zoltán egyetemi tanár, a neves állattenyésztési szakember véleményét kérték ki. Az állattenyésztési célok megvalósításában kiemelt szerepet kapott Mezőhegyes. Az elképzelések figyelembe vették a már meglévő állatállományt, és Mezőhegyes hagyományait. Ennek megfelelően hangsúlyozták, hogy "...a fő cél kizárólag a sokhasznú mezőgazdasági igásló kitenyésztése, ami nem jelenti azt, hogy a kipróbált és a múltban megfelelt lófajtákat nem kívánjuk korlátozott mértékben fenntartani".

63 Ezek figyelembevételével a mezőhegyesi jószágigazgatóság gazdaságaiban nóniust és mezőhegyesi félvért tenyésztettek, ehhez 20 db anyakancát biztosítottak. A szarvasmarha tenyészalapot küllemi bírálat alapján állították össze, mivel megbízható ellenőrzési, származási és tenyésztési adat alig állt rendelkezésre. A Mezőhegyesi Állami Gazdaságban a telivér szimmentáli törzstenyészetet az ómezőhegyesi gazdaságban, a magyartarka törzstenyészetet Csatókamaráson, Újmezőhegyesen és Derekegyházán állították fel, illteve fejlesztették tovább. Ezt bizonyítja, hogy már 1946-ban 94 vemhes üszőt és tehenet, valamint 2 bikát importáltak Svájcból Mezőhegyes számára.

64 1947-ben a szimmentáli tehenek száma 190 db volt (ebből 48 db növendék), és 160 db magyar tarkát (ebből növendék 18 db) is tartottak. A kamaráspusztai gazdaságban még bivalytenyésztést is folytattak (3 db bika, 17 db tehén, 8 db növendék üsző).

65 A sertéstenyésztésben továbbra is jelentős szerepe volt Mezőhegyesnek, valamennyi gazdaságában tartottak mangalicát, az ómezőhegyesi és derekegyházi gazdaságban pedig még berkshire fajtát is. 1947-ben a mezőhegyesi birtokon a mangalicák száma 363 db volt (ebből 287 db a koca), a berkshire fajtáé 27 db (ebből 22 db koca), sőt 15 db yorkshire (9 db koca) is szerepelt az állományban.

66 A mezőhegyesi juhtenyésztést két fajta képviselte: a hazai fésűs és a cigája. 1947-ben a a hazai fésűs juhok száma 287 db volt (270 tenyészanya), a cigájáké pedig 889 db (709 tenyészanya) 67 Mezőhegyesen még szamár törzstenyészetet is felállítottak 1947-ben 1 db törzsménnel és 14 db kancával. Mimdez a minőségi állattenyésztést jelentette, hiszen a teljes állatiétszám, (beleértve a hizlalásra beállított állatokat is) 1948 végén a következő volt: ló: 295 db (kanca: 194 db), szavasmama: 2.086 db (tehén:672 db), juh: 3.651 db (anya: 1.580 db), sertés: 7.612 db (koca: 1.601 db).

69 1948 áprilisában Mezőhegyesen terv készült az állami gazdaság fejlesztésére. Ezt központilag rendelték el, s már jelezte, hogy jelentős átalakítások várhatók az állami