Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)
PINTÉR JÁNOS: Adalékok a Mezőhegyesi Állami Gazdaság történetéhez 1945-1948
állami gazdaság területe 1948-ban 13.483 kh volt, amelyből 9.073 kh-t tett ki a szántó, ebből csaknem 7.000 kh-t vetettek be az alábbi megoszlásban: őszi búza:2.560 kh, őszi árpa:362 kh, tavaszi árpa:514 kh, kukorica:610 kh, cukorrépa (magnak): 172 kh, takarmányrépád 8 kh, borsó: 890 kh, cukorrépa: 801 kh, ricinus: 203 kh, repce: 25kh, rostkenden45Ö kh, kender (mag): 300 kh. 4 * 1946 áprilisában Mezőhegyesen végeztek a tavaszi munkákkal, s bizakodva várták az aratást. Az 1946 évi termésbecslés (június 26-án, nem sokkal aratás előtt) a követlcezőáüagterméseketvárta;búza(1.697kh): llq/kh,ősziárpa(403kh): 14q/kh, tavaszi árpa (569 kh): 1 lq/kh, tavaszi zab (345kh) 10 q/kh. 50 Nos az eredmények a vártnál jobbak lettek, hiszen Mezőhegyesen a július 20-ra befejezett aratás után búzából 12q, Őszi árpából 16q, tavaszi árpából 13q, zabból 1 lq volt a holdankénti termésátlag. 1 Sajnos 1947-ről nincsenek adataink, de a következő év azt mutatja, hogy nem nőttek a terméseredmények, hiszen a búza termésátlaga ekkor 14q, az őszi árpáé 14q, a tavaszi árpáé 13q volt holdanként. 52 A mezőhegyesi állami gazdaság ezekkel az eredményekkel magasan kiemelkedett a többi állami gazdaság közül, hiszen azok áüagát messze meghaladta, pedig az állami gazdasági átlag is jóval fölötte volt az országosénak. így őszi búzából az állami gazdasági átlag, 7,3 q/kh, az országos 4,5q/kh volt. Őszi árpánál 10,6q/kh és 4,8q/kh, tavaszi árpánál 6,9q/kh és 4,5q/kh, zabnál 5,7q/kh és 4,2q/kh volt az arány az állami gazdaságok javára. Összehasonlításként ismertetjük a mezőhegyesi ménesbirtok termésátlagait az 1887-1896 közötti évtizedbemőszi búza:12,6q/kh, tavaszi árpa 13,7q/kh, zab 11, lq/kh. 53 Mivel az 1945. évi földreform végrehajtása során a minőségi állattenyésztő nagybirtokok megszűntek, az állami gazdaságok feladata lett előállítani azt a tenyészanyagot, amellyel a köztenyésztést fogják ellátni úgy, hogy az import állatállománnyal is versenyképes legyea Mint korábban már többször említettük, az állatállomány gyakorlatilag nulláról indult 1945-ben. Az állatállomány 1956 elején a következő képet mutatta. A sertéstenyésztésben 13 mangalica törzskoca és "megfelelő számú" kan biztosította a törzsvérvonalat. A tenyésztés fejlesztése érdekében a dombóvári jószágfelügyelőséghez tartozó Almamelléki-i gazdaságból biztosítottak 150 db mangalica kocát. A tenyésztés újraindításánál Mezőhegyesen a legfontosabb feladatok között a kétszeri fiaztatás és a kocák szakszerű" takarmányozása szerepelt. 54 1946 szeptemberében a békéscsabai hizlaldától kapott mangalicák közül 15-öt törzskönyveztek. Mezőhegyesen 1946 februárjában 59 db alföldi (?) magyar szarvasmarhát tartottak. Közülük a 20 legkiválóbb egyedet választották ki tenyésztésre. Ennek megvalósítására a fürgedi jószágigazgatósághoz tartozó Hildpusztáról biztosítottak két tenyészbikát. 55 1946 októberében 69 tehén állt ellenőrzés alatt. De a tejellenőrzést műszerek és vegyszerek kiánya miatt - zsírvizsgálat nélkül folytatták. 6
