Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

PINTÉR JÁNOS: Adalékok a Mezőhegyesi Állami Gazdaság történetéhez 1945-1948

nagyságával kapcsolatban is. Akik már kaptak földet, azok birtokát egyesek szerint 8, mások szerint 12, sőt 15 kh-ra fogják kiegészíteni. Kaphatnak földet a cselédek, sőt az iparosok is. Összeírok járták a házakat, hogy az újabb igénylőket listára vegyék. Olyan vélemény is volt Belsőperegen, hogy a minisztériumi távirat nem is Budapestről érkezett, hanem Virágos Mihálytól, a mezőhegyesi állami birtok vezetőjétől származik. Egy-két gazdaság kivételével azonban neveket nem közöltek, feltehetően óvatosságból.

14 Mindezek után az Állami Gazdaságok Főigazgatósága 1946 januárjában átiratban fordult az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz a mezőhegyesi állapotok miatt, ugyanis "lelkiismeretlen egyének az egyébként sorsukkal megelégedett földigénylőket és szegődményeseket állandóan újabb földosztásra bujtogatják." Ez természetszerűleg állandó zavarokat okozott a termelésben. Ezért arra kérték a Tanácsot, hogy adjanak ki a mezőhegyesi földosztó bizottság részére olyan rendelkezést, amely szerint Mezőhegyesen további földosztás nem lesz. Az üggyel foglalkozó hivatalnok a követekezőket írta rá az aktára:"I/23-án referálva...államtitkár úrnak. Államtitkár úr feleslegesének tartja az átirat elküldését."

1 Érdemes szemügyre venni, hogyan alakult ebben az időben a mezőhegyesi állami birtok területe. 2. táblázat A mezőhegyesi állami gazdaság területének megoszlása 1946 februárjában

16 Terület Ebből szántó Gazdaság neve kat hold % Belsőmezőhegyes 1.921 1.288 67,0 Külsőmezőhegyes 1.821 1.621 89,0 BelsŐfecskés 1.759 1.442 82,0 Belsőkamarás 1.989 1.635 82,2 Külsőkamarás 2.470 1.623 65,7 Belsőpereg 1.224 1.138 93,0 Árokospuszta 1.211 963 79,5 Bánkút 180 175 97,2 Összesen 12.575 9.885 78,6 1946 februárjában az Állami Gazdaságok Főigazgatóságának értekezletén a mezőhegyesi jószágfelügyelőség vezetője bejelentette, hogy változatlanul jelentkeztek