Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

PINTÉR JÁNOS: Adalékok a Mezőhegyesi Állami Gazdaság történetéhez 1945-1948

újabb földigénylők Mezőhegyesről és a szomszédos községekből, akik mintegy 600 kh-ra tartanak igényt, házhelyek kialakítása céljából. A főigazgatóság válasza az volt, hogy területcsökkentéshez nem járul hozzá és tiltakozást jelent be az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz

17 Az állami birtok és a község közötti vitát az Országos Földbirtokrendező Tanács 1946. májusában zárta le. Eszerint a mintabirtok már korábban 13.162 kh-ban megállapított területét véglegesnek tekintették, és további csökkentéséhez nem járultak hozzá. így a mezőhegyesi jószágfelügyelőség területe a földreform végrehajtása során az alábbiak szerint alakult: 3. táblázat 18 A mezőhegyesi jószágfelügyelőség területe a földreform előtt és után Földreform Igénybevett Földreform Kerület neve előtti terület terület utáni terület kh kh % kh % Beltelek 283 _ _ + 100,0 Utak 106 + 100,0 Belsőkamarás

++ 3.353 3.353 100,0 Belsőfecskés 3.911 2.159 55,3 1.752 44,7 Külsőmezőhegyes 3.209 1.219 38,0 1.990 62,0 Belsőmezőhegyes 4.017 2.037 50,8 1.980 49,2 Külsőkamarás 3.830 1.342 35,1 2.488 64,9 Belsőpereg 2.847 1.626 57,2 1.221 42,8 Külsőfecskés 3.156 3.156 100,0 -• Kovácsháza 2.219 2.219 100,0 Külsőpereg 3.276 3.276 100,0 Összesen 30.197 17.034 56,4 13.162 43,6 *: a forrás nem közöl adatot ++

: Árokospusztával együtt A változást hűen mutatja a következő térkép is. Mindez nem csökkentette a házhelyigénylési kedvet 1947-ben a helyi cukorgyári munkások, majd olyanok is jelentkeztek, akik nem újonnan földhözjutottak, tehát korábbi állami szegődményesek, hanem csupán mezőhegyesi lakosok voltak. De jelentkeztek postások, vasutasok, tanítók is, sőt a Magyar Vegyipari Munkások