Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

PINTÉR JÁNOS: Adalékok a Mezőhegyesi Állami Gazdaság történetéhez 1945-1948

kiindulva gyakran próbálta utasítani a birtok vezetőit különböző, a birtok érdekeivel ellentétes intézkedések végrehajtására (épületek, állatok, vetőmagvak, gépek stb. átadása). A legtöbb vita a kárhelyek kérdésében volt. Ehhez hozzájárult még Mezőhegyes község önállóságának kérdése is.

10 Az egészet bonyolította az is, hogy az újgazdák földjeinek, illetve a házhelyeknek egy része az állami birtokba beékelődve helyezkedett el. Az OFT 1945 szeptemberében hozott határozatával

11 hozzájárult, hogy a volt ménesbirtok egy részének igénybevételével kialakítsák Mezőhegyes nagyközséget. Októberben kijelölték a leendő nagyközség határait és összeírták a házhelyigénylőket /1320 fő/. 1946januárjában azonban a Csanád megyei Földbirtokrendező Tanács újabb igényekkel lépett fel. Ezúttal már 2000 fő számára követelt házhelyet, ami azt jelentette, hogy további 600 holdat vettek volna igénybe az állami birtok területéből. Ez azért alakult így, mert elvetették a tanyaközpontok kialakításának tervét és az ottani igénylőknek is a központban kívántak házhelyet biztosítani. Ez azonban azt jelentette, hogy az új házhelytulajdonosok 6-10 km távolságra kerültek volna földjeiktől. A mezőhegyesi jószágigazgatóság tiltakozását magáévá téve, az Állami Gazdaságok Főigazgatósága a OFT közbenjárását kérte. 1946 februárjában az Országos Földbirtokrendező Tanács Veres Péter elnökletével tartott ülésén arra hívta fel a Csanád megyei Földbirtokrendező Tanács figyelmét, hogy a mezőhegyesi állami gazdaság területe "...a lehetőség szerint tovább csonkítást ne szenvedjen, mert a mintagazdaság feladatának és hivatásának csak úgy tud eleget tenni, ha állaga állandó jellegű és az minden újabb gondolat felmerülésével nem fog csorbítást szenvedni." Egyúttal kötelezte a megyei Földbirtokrendező Tanácson keresztül a megzőhegyesi földigénylő bizottságot, hogy a tanyaközpontokat ne szüntesse meg és az 1945. októberi határozatot fogadja el.

12 1945 decemberében a mezőhegyesi jószágfelügyelőség táviratban kérte az Állami Gazdaságok Főigazgatóságát, várható-e a megmaradt állami birtok további felosztása, mert az egyes "gazdaságok jelentése szerint...pártemberek járják a majorokat, felszólítva allcalmazottainkat, hogy mivel a birtok teljesen feloszlik, siessenek földet iratni. Összeírás szerintük sürgős, mivel az ívet egy-két napon belül küldöttség viszi fel a minisztériumba." A központ igyekezett megnyugtatni választáviratában a mezőhegyesi jószágfelügyelőseget: "Földosztás nincs, ilyen már a jövőben sem lehetséges." Egyúttal felszólították őket, hogy jelentsék "az izgatók és felelőtlen bujtogatok" neveit, hogy ellenük eljárhassanak.

13 Az egyes gazdaságok jelentésükben megerősítették, hogy szervezett akció folyik annak érdekében, hogy további földigénnyel lépjenek fel az állami gazdasággal szemben. Mindez a Magyar Kommunista Párt mezőhegyesi szervezetének vitadélutánján kezdődött, ahol elhangzott, hogy a kormány megkezdte a második földreformot. Elhangzott, hogy az állami gazdaság területéből 7.000 kh-t vesznek igénybe, (más állítások szerint csak 5.000 kh marad meg). Eltérnek a jelentések az egyes családoknak juttatandó földterület