Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

TAKÁCS IMRE: Földművelésügyeink a magyar közigazgatás rendszerében a XVIII. századtól

hatósági jogokat azokban - mint említettük - a főszolgabíró gyakorolta, aki a községeknek felügyeleti, nem pedig a fellebbviteli hatósága volt Törvényeink szerint a legtöbb földművelésügyi közigazgatási ügyben I. fokon a főszolgabíró határozott és határozatai végrehajtásában la foganatosításban/ a községi szervek jártak el. A helyi közigazgatás a nagy- és a kisközségekben az oda esetleg kihelyezett állami szakigazgatási szerveken is nyugodott. A földművelésügyek igazgatása terén a főszolgabíró hatásköre horizontálisan szélesebb volt, mint a vármegye első tisztségviselője, az alispáné, de vertikálisan az a községekben levő földművelésügyi szakigazgatási szervekre csak részben terjedt ki. A közigazgatási járásokban két állami földművelésügyi szaktisztviselő működött:a járársi gazdasági felügyelő és a járási állatorvos. Közigazgatásjogi szempontból a rendezett tanácsú /1930-tól megyei/város is község volt, de szervezete a törvényhatósági jogú városéhoz hasonló. Nem törvényhatósági vizottsága, hanem képviselőtestülete volt és csak I. fokú közigazgatási ügyekben járhatott el. Az állami, törvényhatósági és községi közigazgatási tevékenység legtöbbször a járási és a községi szinten találkozott A pénzügyi közigazgatáson kívül a szakigazgatás ágai közül eleve állami /részben egyházi/ volt a közoktatási igazgatás. VIII. A 1896:XXVI. törvénycikk a pénzügyi közigazgatási bíróságot általános és pénzügyi osztályban működő általános hatáskörű közigazgatási bírósággá szélesítette ki, hogy az állampolgároknak a liberális-demokratikus jogállamiságnak megfelelően jogaiknak és jogvédte érdekeiknek a kormányzat, illetve bármely közigazgatási hatóság részéről történő megsértése esetén védelmet nyújtson, ha az érdekelt fél és az eljárt hatóság között jogvita keletkezett. Ez a bírósági jogvédelem sajnálatosan szűkkörű volt, csak a 1896. évi törvényben tételesen Aaxative/ felsorolt, kisebb jelentőségű, főként anyagi kihatású ügycsoportokra terjedt ki, de utóbb kiterjesztették. A földművelésügyi ügykörök közül mezőgazdasági és mezőrendőri, állategészségügyi, hegyközségi, erdészeti, vadászati, halászati és vízjogi ügyek tartoztak ide. Báró FEJÉRVÁRY Géza "darabontkormányának" /1905. június 18-1906. április 8./ bukása után annak megakadályozására, hogy egy esetleges újabb kisebbségi kormány ismét szükségrendeletekkel kormányozhasson, az 1907:LX. törvénycikk közigazgatási bírósági jogorvoslatot tett lehtővé arra az esetre is, ha a miniszternek vagy a miniszter valamely közegének rendelete, illetve intézkedése a törvényhatóság törvényes jogkörét sértette vagy a törvényhatósággal szemben törvényellenesen jogot gyakorolt, továbbá hatályon kívül helyezte az 1891:XXIII. törvénycikket, amely a vármegyi közigazgatás leendő államosítását mondotta ki. Az 1907.LXI.