Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

TAKÁCS IMRE: Földművelésügyeink a magyar közigazgatás rendszerében a XVIII. századtól

1848-as népképviseleti alkotmány keretei közé megfelelően beilleszteni. Utóbb problémát okozott az is, hogy az 1870:XLII. törvénycikk ahelyett, hogy a községi automnómiát megszlárdítva, erre építette volna fel a települések helyi közigazgatását, fenntartotta a vármegyének a községek feletti túlzott gyámkodását. A főispán útján kiterjesztette a kormányfelügyeletet a szabad királyi városokra is és osztrák mintára bevezette a legtöbb adót fizetőknek törvényhatósági bizottsági /helyi kisparlamenti/ tagságát, a virilizmust, amit az 1871 :XVIII. törvénycikk a községi képviselőtestületi tagság tekintetében is bevezetett. Hogy a törvényhatóságok területén működő különféle közigazgatási szervek egymás munkájáról hitelesen tájékozódhassanak és esetleges ellentéteik gyorsan áthidalhatók legyenek, az 1876: VI. törvénycikk a törvényhatóságokban közigazgatási bizottságot hozott létre, amely összetételénél fogva önálló középfokú hatóságként a kormánynak a vármegyék és a városi törvényhatóságok életében jelentős befolyást biztosított. 5 A közigazgatási bizottság adminisztratív ügyeket intézett, fegyelmi ügyekben járt el és a megfellebbezett ügyekben másodfokon határozott; a helyi közigazgatás állapotáról a kormánynak havonta jelentést, olykor javaslatot is tett. Főként olyan ügyek tartoztak hozzá, amelyekben a közigazgatás állami és önkormányzati szerveinek egymáshoz kapcsolódó munkája összehangolást igényelt. Szakügyekben többnyire albizottságai intézkedtek, ezek száma egyre több lett. Határozatai a törvényhatóság területén működő valamennyi állami és önkormányzati közigazgatási szervet köteleztek. Jelentéstételi kötelezettségét 1895-ben újra szabályozták, ezzel is kiterjesztve a kormányellenőrzést a törvényhatóságok felett. A mezőgazdasági és az erdőgazdasági érdekeket a közigazgatási bizottságban külön előadó képviselte U882:XX.tc.l. Többek között eljárt a közigazgatási bizottság a filoxéra terjedésének megakadályozásában és mint II. fokú hatóság az erdőrendészeti áthágások la saját erdőben is tiltott cselekmények! ügyében. Az ilyen tárgyú panaszok és feljelentések kivizsgálására a közigazgatási bizottságban erdészeti albizottság alakult. VII. A polgári Magyarország közgazdaságának a kiegyezést követő gyors kiépülése egyre több életviszony közigazgatási szabályozását kívánta. A földesúri majorsági és a volt jobbágy földek elkülönítése, országos viszonylatban a közbiztonsági, közegészségügyi, közoktatási szervezet kifejlesztése, a növekvő mezeőgazdasági, ipari, kereskedelmi és közlekedési foglalkoztatottsággal járó munkaügyi és szociálpolitiai feladatok jelentkezése szükségessé tette a hatalomgyakorlás eszközének, a közigazgatásnak szervezeti továbbépítését A kormányok általában úgy fejlesztették azt tovább, hogy új állami hivatalokat szakintézeteket létesítettek. Ezzel viszonylag nem