Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

PÁLÓCZI HORVÁTH ANDRÁS: Agrártörténeti emlékek a középkori Szentkirály faluban. (Gazdasági épületek a 4-4/a. ház bel telkén.)

letet a benne talált leletanyag a XV. századra keltezi, valószínűleg a század elején, Zsigmond korában épült. A ház pusztulásának korát a XVI. század első felére tesszük.

21 A leégett 4/a. ház elegyengetett omladékai fölé emelték a 4. házat. Ez szintén négyhelyiséges volt, hosszúsága 21,70 m, szélessége 6,30 m. Az épület előtt a bejárati oldalon, tehát délnyugat felől tornác állt, szélessége 3,30 m. Az egyes helyiségek rendeltetését nehéz meghatározni, mert a tüzelőberendezésnek nem maradt biztos nyoma. A 4/a. ház kályháját is megrongáló késői beásás teljes egészében elpusztította a szemeskályhát, melynek helyén sárga agyagos és fehér meszes-agyagos omladékok voltak, kályhaszem töredékekkel keverten. Ennek az épületnek nem volt konyhából nyíló, kiugró kemencéje, északkeleti hosszanti falának alapozásárka a 4/a. ház kemencéjének száját vágja át. A helyiségek valószínűleg ugyanolyan sorrendben követték egymást, mint a korábbi 4/a. házban: szoba-konyha-kamra-kamra. Nemcsak a szobának és a konyhának, hanem a 3. helyiségnek is lesározott padlója volt. Ez utóbbiban szerszám-töredékek is kerültek elő. A 4. helyiségnek nem volt padlósározása. A 2. és a 3. helyiségben bizonytalan tűzhelynyomok voltak a padlón. A 4. ház pusztulásának korát az omladékrétegben előkerült leletanyag szerint a XVI. század utolsó harmadára tehetjük.

22 A korábbi 4/a. ház építészettörténeti jelentőségét korszerű tüzelőberendezése és az épület technikailag jól elkészített volta adja meg. A faltechnika: cölöpvázas, karóközös sárfal; a tetőszerkezet ágasfás-szelemenes; a szoba lepadlásolt volt, benne nádfödém omladékait találtuk. Hasonló szerkezetű és alaprajzi elrendezésű késő középkori falusi lakóházakat a Nagykunságban (Túrkeve-Móric) és a Duna-Tisza közén (Baracs, Mizse) tártak fel korábban. A szobái szemeskályhával és a konyhai külső kemencével épített késő középkori lakóházak közvetlen előzményei a néprajz által körvonalazott alföldi, ún. középmagyar háztípusnak.

23 A későbbi 4. ház gyengébben kivitelezett volt. Valószínűleg azt a fejlődési fokot képviseli, amikor a konyhából kiugró kerek kemencéket megszüntetik, elfalazzák, s ezért valamivel nagyobb szobai szemeskályhát építenek. Új építészeti elem a meglehetősen tágas tornác is. A 4. ház több nemzedéken keresztül való használatára utal a szobát kettéosztó, később beleépített fal. A két épület együttesen mintegy kétszáz esztendőt élt meg, vagyis hat-hét nemzedék használta. A 4/a. ház kissé hosszabb ideig állt fenn (mintegy négy nemzedék), éz a hagyományos építésmóddal készült népi épületek számára is elfogadható élettartam. A lakóház körül, főként az északnyugati és az északkeleti oldalon igen sok cölöplyuk került elő (2. ábra). Csak a 4. ház mellett északnyugatra - tehát részben a 4/a. ház 4. helyisége alatt - 52 különböző méretű és mélységű cölöplyukat tártunk 21 PÁLÓCZI HORVÁTH A 1986.227-228. p.; PÁLÓCZI HORVÁTH A 1989.89-92. p. 22 PÁLÓCZI HORVÁTH A1986.228. p. 23 A 4/a. ház részletes bemutatását és építészettörténeti összefüggéseit lásd: PÁLÓCZI HORVÁTH A 1989.