Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

PÁLÓCZI HORVÁTH ANDRÁS: Agrártörténeti emlékek a középkori Szentkirály faluban. (Gazdasági épületek a 4-4/a. ház bel telkén.)

fel egy 5x10 m-es területen. Ezeket igen nehéz rendszerbe foglalni, mivel nyilvánvaló, hogy a lakóházak fennállása alatt különböző időpontokban és céllal vertek le a felszínen faoszlopokat. A 4/a. ház 3. és 4. helyiségének területén, valamint a házfalon kívül északkeletre kiszedett cölöphelyek voltak, melyek valamilyen korábbi, talán kunyhószerű építményhez tartoztak. A 4. háztól északnyugatra egy sorban jelentkező cölöplyukak elrendeződéséből arra lehet gondolni, hogy a házhoz ebben az irányban valamilyen felszíni építmény, szín csatlakozott, kb. 4,50 m hosszan. A 4/a. ház vonalában északnyugatra a cölöplyukak halmaza állás-szerű építményt sejtet, melynek egy részét valószínűleg nádfallal rekesztették el, ennek nyoma lehet ugyanis az a keskeny, sekély, meg-megszakadó árok, amely trapéz alakú területet fog közre. Az említett építmények értelmezése bizonytalan, ezért ezek nem kaptak egyelőre számozást. A 4. háztól északnyugatra kb. 4 m-re, a tornác vonalával egyvonalban, tehát közvetlenül az utca mentén egy kis, karóvázas épület állt. Téglalap alakú, hosszúsága 5,0-5,20 m, szélessége 3,80 m. Ez a 4/a. és 4. ház beltelkének 2. számú gazdasági épülete (3-5. ábra). Az épület falait keskeny és sekély, mindössze 20-30 cm széles árok jelzi, amely csak az északnyugati és az északkeleti oldalon egybefüggő, a másik két oldalon meg-megszakad, a délkeleti oldalon kettős. Az árok alján ritkán cölöp- és karólyukak vannak, egy-egy oldalon három-négy. Az épület tengelyében állt két-két vaskosabb oszlop, a nyeregtetőt tartó ágasfák maradványa. A falak vonalába a hoszszanti oldalakon három-három karólyuk esik. Az alaprajzon megfigyelhető jellegzetességekből arra lehet következtetni, hogy a sekély árokba vesszőfonásos vagy nádból készült falazatot állítottak, és ezt a karókhoz rögzítették. (Sárral tapasztott agyagfalakról biztosan nincs szó, mert ilyen omladékréteget nem találtunk az épület környékén.) Az épület bejárata az utca felől, a délnyugati oldalon volt, itt a nyugati sarkon egy oszlop állt, mellette kb. 1,50 m-es szakaszon megszakad az alapozás. Az épület belsejében a bejárattal szemben három cölöplyuk áll egyvonalban: talán állatok kikötésére szolgált vagy etetőt, jászolt tartott. A fennmaradó szabad terület az épület belsejében még így is 2,50x3,30 m. Valószínűnek tartjuk, hogy néhány jószág befogadására szolgáló istállóról van szó. Tekintettel arra, hogy közvetlenül az utca mentén, a háztól néhány méterre helyezkedik el, kézenfekvő, hogy hátaslovak tartására szolgált. A bejáratnál kívül, merőlegesen az épületre két vaskos, 25-30 cm átmérőjű oszlop állt, egymástól 1,05 m-re. Ezeket szintén a hátaslovak kikötésével hozhatjuk kapcsolatba.

24 A lakóház mögött a gazdasági udvaron nagy kiterjedésű, kb. 20x30 m-es területet tártunk fel, ahol tetővel ellátott szilárd építménynek nem találtuk nyomát. Ezt a területet ívelt vagy egyenes cölöplyuksorok és sajátságos, keskeny, mindössze 25-30 cm szélességű, egyenesen vagy ívelt vonalban húzódó árkok szabdalták át (6-8. ábra). Először 1979-ben találtuk meg egy ilyen ároknak egy szakaszát (3. árok), megálla24 Az oszlopok más rendeltetésére gondolt TAKÁCS István. Szerinte ezekre az erős póznákra a levágott és bontásra, feldarabolásra szánt nagytestű állatokat akasztották fel.