Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

TARABA MÁRIA: A „magyar mezőgazdasági szakirodalom könyvészete" című kiadvány létrejöttének története II. rész. Megvalósulás

zésére készséggel és örömmel vállalkozom, azokkal a fiatal munkatársaimmal, akikkel eddig is együtt dolgoztam. ...

m30 DÓCZY pontosan kitér iratában a munka gépírói igényére, s egyben engedélyt kér arra, hogy a múzeum segédszemélyzetére, illetve tisztviselői karára is támaszkodhasson, azokat az írásbeli munkáknál igénybe vehesse. Végül a nyomdai előállításra - bár más nyomdával is tárgyalt - mégis a Kir. Magyar Egyetemi Nyomdát ajánlotta, amit azután a Minisztérium el is fogadott, azonos papírminőséggel és betűtípussal, híven az első kötethez. A minisztériumból 1936. június 17-i kelettel érkezett meg a válasz, amely a „magyar mezőgazdasági szakoridalom bibliográfiája II. kötetének összeállítása éa kiadása költségeire 5.000 (ötezer) pengő elszámolandó államsegély-t" engedélyez.

31 Ez az irat egyben megbízást adott DÓCZY Jenőnek a munka megtervezésére, „az anyag összegyűjtésére és feldolgozására" a munkatársak megválasztására, foglalkoztatására és díjazására a nyomdával való tárgyalásra, s mindebben ismét „szabad kezet" biztosít számára. A válasz késedelmességének okát a II. kötet „Bevezető"-jéből tudjuk meg, ezt sajnálatos módon az általános gazdasági nehézségekben lehet megtalálni. A munka azonban ekkor teljes erővel megindulhatott. Mindezt DÓCZY Jenő betegsége, majd 1937. március 8-án bekövetkezett halála, sem szakította meg. E szomorú ténnyel kapcsolatban említi a kötet bevezetője SÁVOLY Ferenc igazgatót, aki „DÓCZY Jenő halála után a bibliográfia ügyét a legnehezebb időszakon segítette át."

32 1937. április 17-től ismét új igazgató lép a Múzeum élére, BADICS József személyében.

33 A bibliográfia számára már ő kérte levélben BAKÁCS István és GERENDÁS Ernő (tudományos munkatársak)

34 alkalmaztatásának lehetőségét, hogy 30 MMgMA IX. RMA 519/1935. 31 MMgMA IX. RMA 279/1936. 32 SÁVOLY Ferenc 1870. április 29-én született Alsóeleméren, 1938. május 16-án halt meg Budapesten. 1906-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett, s a Meteorológiai Intézetben nyert alkalmazást. Itt 1919-ben az Agrometeorológiai osztály megalapozója, s annak vezetője. 1925-től gazdasági éghajlattant tanított a József Műegyetemen. 1927-től a Mezőgazdasági Múzeum igazgatóhelyettese, majd 1936-37-ben igazgatója. Főleg az „Időjárás" című lapban írt tanulmányokat. 33 BADICS József 1900. február 20-án született Budapesten. 1922-ben a magyaróvári m. kir. Gazdasági Akadémián szerezte meg oklevelét, majd oklevelet szerzett a Műegyetem Közgazdaságtudományi Karának mezőgazdasági szakán is 1925-ben. 1927-ben mezőgazdaságtudományi doktorátust szerzett. Pályáját a Közgazdaságtudományi Karon kezdte 1923-ban, itt lett tanársegéd, majd adjunktus. 1937- ben, április 17-től 1945. május 5-én bekövetkezett haláláig a Magyar Mezőgazdasági Múzeum igazgatója volt. 34 GERENDÁS Ernő, a Fővárosi Könyvtár munkatársa volt, Wellmann Imre helyett kapcsolódott a II. kötet előmunkálataihoz, mivel Wellmann ennek a kötetnek az előkészítésénél már nem dolgozott a Múzeumban.