Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

TARABA MÁRIA: A „magyar mezőgazdasági szakirodalom könyvészete" című kiadvány létrejöttének története II. rész. Megvalósulás

azokból a könyvtárakból, amelyekben még további kutatásokat végeztek a II. kötethez, az anyag összeállítását elvégezhessék.

35 Az 1806-1830-ig terjedő időszakot magába foglaló második kötet némileg terjedelmesebb mint az első, s tagolásában is mutatkozik bizonyos eltérés. Rövid magyar nyelvű „Előszó" és „Bevezetés" után, az I. kötet folytatásaként 1802-től indul, s a 3630-as sorszámig terjed a művek sora, összesen 1829 mű - ugyancsak kronologikus rendben való - leírásával. Ezután következik 43 cím a „Folyóiratok és Gyűjteményes munkák" címszó alatt. A kötet ezután: „Kiegészítések az első kötethez" (Appendix ad tomum primum) címmel pótlólag 197 címet közöl a bibliográfiai feldolgozás első időszakához. Ezt követi az I. kötet téves adatainak helyesbítése: „Javítások az I. kötetben" (Corrigenda in tomo I.) Közös „Repertórium" címszó alatt találjuk a szerzők életrajzait: „Szerzők" (Auctores). Számuk lényegesen magasabb mint az I. kötetben, összesen: 724, de életrajzi adataik gyakori esetben csak a születés és halálozás évszámának közlésére szorítkozik. Erre vonatkozóan némi magyarázat ugyan található a kötet „Bevezetés"-ében de valószínűbbnek látszik, hogy DÓCZY halálával ennek az adatanyagnak részletesebb kidolgozása maradt félbe. Külön közli e kötet a címek betűrendjében, a tartalmában előforduló „Szerző nélkül megjelent munkák"-at (Opera sine auctoribus édita) a kötet végén, a korábbi kötethez hasonlóan. A munkák szakok szerinti csoportosítása (Index operum secundum dispositionem rerum) következik. Utólagos pontosítással - mivel a 724 szerző közül 309 személyről nem közöl a kötet foglalkozásra vonatkozóan adatot - 91-et sikerült azonosítani.

36 Ily módon a következő képet kaptuk a második kötet időszakában a szerzők foglalkozási megoszlásáról: 89 pedagógus, tanár; 86 pap, lelkész; 57 bölcselettudor, történész; 46 orvos; 43 különböző hivatalviselő; 41 uradalmi alkalmazott, gazda; 30 katona;28 földbirtokos, utazó; 13 író, lapszerkesztő; 12 mérnök; 12 állatorvos; 11 politikus, diplomata; 9 természettudós; 8 írónő, háziasszony; 7 gyógyszerész; 6 kereskedő; 3 gyáros, iparos; 3 múzeumi szakember; 1 közgazdász; 1 közalkalmazott; 218 ismeretlen foglalkozású személy. A szakcsoportok megjelölésében is fokozatosan közeledik már a kötet az általános természettudományok felől a specializálódás felé: a „Növénytermelés és Növényellenségek" mellől elmarad a „Növénytan", az „Állattenyésztés" mellől az „Állattan", a „Bányászat, Geológia" mellől az „Ásványtan". A szakcsoportokba foglalt művek tehát a második kötetben az alábbiak szerinti megoszlást mutatják: általános gazdasági művek 271; útleírások, földrajz, topográfia 508; meteorológia 12; 35 MMgMA IX. RMA 510/1937. 36 Az azonosítás kizárólag Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I-XTV. kötetei alapján történt.