Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

TARABA MÁRIA: A „magyar mezőgazdasági szakirodalom könyvészete" című kiadvány létrejöttének története II. rész. Megvalósulás

vehessenek, s így autopsia alapján történjen a kiadványok feldolgozása. E nagy munkához ily módon meglevő szükséges támogatás eredményeként, hosszú évek óta nem bolygatott régi állományrészek is átnézésre kerültek. A két fiatal diplomás - kiknek életműve utólagosan is igazolta a rátermettséget - pályakezdőként nagy ambícióval vetette magát a munkába. DÓCZY teljes megelégedéssel nyugtázta eredményességüket s személyesen járt utána HÓMAN Bálint kultuszminiszternél, hogy a Mezőgazdasági Múzeumnál végzendő munkájukat meghosszabbítsa, amely egyben a szerkesztési munkákba való bevonásukat is jelentette.

18 Mindezen sürgős munkálatok közben sor került a könyvtár helyiségeinek bővítésére, a reneszánsz épület emeleti és padlástér szintjén. Akkor épült meg a - ma közhasznú nevén - Toborffy-padlás-nak nevezett helyiség, valamint a hozzájuk vezető lépcső. Ily módon bővültek az olvasó-szobák és a könyvtári raktár. DÓCZY mindezek mellett maga intézte a bibliográfia kinyomtatásának ügyét is. Ezt igazolja a nyomdákkal való személyes levelezése, amelynek eredményeként 1934 januárjában beérkező két neves nyomda: az Egyetemi és a Pallas ajánlata közül az Egyetemi Nyomdáé bizonyult kedvezőbbnek.

19 A budapesti Királyi Magyar Egyetemi Nyomda ajánlata szerint 2000 példányban nyomva a kötetet - melyben 1483 címleírás közlését tervezték 18 ívnyi terjedelemben - kötetenként 1.600 pengő összegért összesen 3.200 pengőért volt előállítható! Technikai kivitelezését 1 hónapban határozzák meg, kézirat és korrektúrák elkészítésén kívül, a szedés beszolgáltatása után azonnali imprimatúrával. A nyomtatvány szakszerűségét, ízléses voltát a legteljesebb mértékben garantálták. A minisztériumból nem késett sokáig a felterjesztésre írott válasz, amelynek értelmében a Múzeum a munkával, az Egyetemi Nyomdát megbízhatta. Ugyancsak ez az irat engedélyezte BAKÁTS István alkalmazását a már fentebb vázolt feltételek mellett és a megjelölt 3 hónapos időhatárral, s egyben felszólította a szerkesztőséget arra, hogy a kiadvány megjelenését - amennyiben lehetséges - a kongresszusra időzítse.

20 1934. március 20-án a bibliográfia I. kötetének első fele

21 „küldönccel nyomdába expediáltatott",

22 majd március végén a kötet második fele is. Ez a dátum talán a legfontosabb határköve a megvalósulásnak. Hiszen a későbbi kötetek létrejöttét az első kötet kinyomtatása már önmagában indikálta! 18 OL. K. 184. MM. ált. ir. 1934.72. tétel 4287 cs. (Sz. n.); valamint dr. Wellmann Imre 1984ben adott személyes közlése a bibliográfiai munkálatokról. 19 MMgMA IX. RMA 57/1934. 20 MMgMA IX. RMA 167/1934. 21 A kötet anyaga cédula-formában került rendezésre s így továbbították a nyomdába is. (Wellmann I. közlése) 22 MMgMA LX. RMA 186/1934.