Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)
KNÉZY JUDIT: Gazdasági változások és a somogyi parasztság táplálkozásának alakulása (1850-1890)
esetleg kereskedők közvetítésével. 61 Aszalt gyümölcs Sopronba, Pestre került Somogyból. 62 A szőlészet és borászat színvonala az 1850-60-as években alig változott. A volt jobbágyok még továbbra is dézsmával szolgáltak. A dézsmaadás megszűntével eleinte zavar is keletkezett a szüret megkezdésében. Sokan előbb szüreteltek, mintsem a szem megérett volna. Az 1850-70-es években még jó piaca volt a Balaton melléki és nyugat- somogyi boroknak Endrédtől Fonyódig, Boglári hegytől Böhönyén át Csurgón, Bagolán, Zákányon át Szentmihályhegyig, elsősorban fehér, részben siller és részben vörös bor is termett, s e vidékeken új szőlőket is telepítettek. 63 A kereskedők elsősorban Szlavóniába és Stájerországba vitték. 64 Felfejlődtek erre az időre a külső-somogyi szőlőhegyek borai is. (Tab, Lulla, Kisszőlős, Sérsek, Döröcske, Szil, Karád, Kötcse.) 65 A kívánatostól azonban elmaradt még a közép- és nagybirtokos szőlőkben is a művelés színvonala. Pl. még 1868-ban is előfordult, hogy a talaj minden előkészítése nélkül ültették el a megáztatott szőlővesszőt és túl sűrűn rakták a vesszőket; a szomszédos megyékből, de Stájerországból, Szlavóniából is importáltak szőlővesszőket, de nem ügyeltek arra, hogy a különböző fajták érési ideje megegyezzen; túl későn és rosszul metszették a szőlőt stb. A környezethez leginkább alkalmazkodóbb fajtának a sárfehéret, mézest, aranybajort és fekete kadarkát tartották. 66 A szőlészeti ismeretek viszont az 1860-as évek végén bekerültek az elemi iskolák tanrendjébe, sőt vizsgázni is kellett belőle 67 gyakorlati bemutatóval. A ló- és marhatartás tekintetében aránylag kevesebb változás történt 1850-1880 között, mint a szántóföldi termelésben. Ebben az időben a telkes, féltelkes parasztok ökröket és lovakat is tartottak igaállatként. Az ökör még fontosabb volt, de a lótartási kedv hamar fellángolt: eleinte a postautak mentén, Kaposvár környékén, a Külső- Somogyban, majd a Dráva mentén is - mint GALGÓCZY arról beszámolt Istvándi és Hídvég esetében is. 68 A lótartás részben a fuvarozási lehetőségek miatt, részben a nyomtatással történő kereseti alkalmak miatt jövedelmezőbbnek számított, mint a napszámba való elszegődés. Fokozatosan erősebb testalkatú, jobb húzóképességű lovak beszerzésére törekedtek. S az új könnyű vasalkatrészű talajművelő eszközöket is könnyebb volt lovakkal húzatni. A statisztikai adatokban 61 GUNDA B. 1971.2. és BORBÁS V. 1879.104-109. 62 CSORBA J. 1857.70. 63 GALGÓCZY K. 1855.293. 64 KIRÁLYI. 1978.6.p. 65 CSORBA J. 1857.55. 66 TÖLTÉNYIJ.1868.21.SZ. 67 S. 1869. május 25.21.sz. Pusztaszemesen van jelen az újságíró egy ilyen vizsgán. 68 GALGÓCZY K. 1855.244.p.