Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)
TAKÁCS IMRE: Gazdakongresszusok és gazdanagygyűlések a dualizmuskori Magyarországon
visszavezetni. így könnyebb lett a piacra is termelő kisgazdák anyagi helyzete. Nem sikerült ellenben megoldani az útadó és a pénzügyi illetékek reformját, a hús- és boritaladó mértékének leszállítását. Nem alkották meg a warranttörvényt, nem oldották meg sem az ingójelzálog-hitel, sem a szövetkezeti gabonaértékesítés kérdését, pedig a Gazdaszövetség 1902 júniusában ezekben az ügyekben felterjesztést intézett a kormányhoz; az árutőzsde érdemleges reformja és a kartellügy jogi szabályozása szintén elmaradt. A vármegyei gazdasági egyesületi élet új szakaszának kezdetére lehetett következtetni abból, hogy 1910 elején a Mezőgazdasággal és Erdészettel Foglalkozók Nyugdíjintézete keretében rendeződött titkáraik nyugdíjügye, majd főként az keltett megnyugvást, hogy 1912-ben a Földmívelésügyi Minisztérium a vármegyei gazdasági egyesületek részére adminisztrációjuk fenntartása 10 évre szóló, egyenként évi 2-7 ezer korona összegű állami segélyt biztosított. 17 Ennek utalványozását a miniszter ahhoz a feltételhez kötötte, hogy háztartásukat egységes elvek szerint rendezzék be, gazdasági képzettségű titkárt alkalmazzanak, költségelőirányzataikat, közgyűlési jegyzőkönyveiket és évi jelentéseiket a GEOSZ-hoz beküldjék, és működésüket a központ ellenőrizhesse. 18 Az OMGE pedig mintaalapszabály- tervezetet készített részükre. 19 Összességükben az OMGE, a Magyar Gazdaszövetség, a néhány országrészi (erdélyi, nyugat-magyarországi, délvidéki, szász), az 56 vármegyei, 3 városi és 1056 kisebb, részben jkülönleges rendeltetésű gazdasági egyesület a mezőgazdasági ügyek 17 Sokáig akadálya volt a gazdasági egyesületek rendszeres államsegélyezésének, hogy a szakminiszterek nem kívántak lemondani arról a befolyásról, amelyet az esetenként kérelmezett államsegély adományozása nekik biztosított. 18 Bizonyos aggodalmat keltett a Gazdaszövetségben, amely elsősorban a falusi gazda- és olvasókörökre alapította működését, az OMGE-nak az a szándéka, hogy a gazdaköröket szorosabb kapcsolatba hozza a GEOSZ-hoz tartozó gazdasági egyesületekkel. Attól tartott a Gazdaszövetség, hogy a gazdakörök így a működési köréből kivonatnak. 19 Ugyanakkor a vármegyei gazdasági egyesületek függetlenségük megóvása érdekében azt kívánták, hogy velük a Földmívelésügyi Minisztérium közvetlenül érintkezzék, nehogy a minisztérium valamely külső hivatalával vagy közegével is függésbe jussanak. Egy a GEOSZ által kiküldött szűkebb bizottság az egyesületeknek mindenekelőtt az 1912:XXIII. tc. alapján működő gazdasági felügyelőségekkel való együttműködés szabályozását tartotta szükségesnek, vagyis annak meghatározását, hogy mely feladatokat lássanak el az állami gazdasági felügyelők, és melyek illessék meg továbbra is a gazdasági egyesületeket. A GEOSZ-nak egy másik bizottsága pedig az ország nemzetiségi vidékein lakó, magyarul nem beszélő kisgazdáknak a gazdasági egyesületi életbe nagyobb számmal való bevonása tárgyában készített javaslatot.
