Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

TAKÁCS IMRE: Gazdakongresszusok és gazdanagygyűlések a dualizmuskori Magyarországon

mozgatása terén számottevő közéleti súlyt képviselt annak ellenére, hogy sok kisebb egylet alig fejtett ki komolyabb működést. Az első világháború kitörésekor a különféle gazdasági egyesületek és a falusi gazdakörök száma meghaladta a 20001. A háború tartama alatt az OMGE tevékenysége főként arra irányult, hogy a kötött gazdálkodásban a gazdák segítségére legyen, számos felterjesztést intézett a kormányhoz, és kiküldöttei útján részt vett a gazdasági tárgyalásokon.

20 Az infláció következtében a gazdasági egyesületek csekély vagyona elértéktelenedett, működésük 1918-ra megbénult. Mindent egybevetve az agrármozgalom mint konzervatív reformpolitika nem tekinthető egyszerűen a nagybirtokosok érdekei képviseletének, habár annak gazdasági érdekeit is szolgálta, és az ellenérdekű tábor képviselői gyakran olyanként jellemezték. Az agráriusok törekvései, szembefordulva a korlátlan gazdasági liberalizmus intézményeivel, a kisbirtok sorsának javítását célozták elsősorban. A nagy- és a középbirtokosok többsége távol is maradt az agrárszervezkedéstől, kitartott a mobil tőke képviselőivel kötött íratlan osztályszövetség mellett, amelynek politikai keretét a szabadelvű párturalom adta. Az inkább paraszti bázisra törekvő Magyar Gazdaszövetség pedig egy nemzetközi népi agrárfront részének tekintette saját mozgalmát. IRODALOM Agrárpolitikai megbeszélések, (a „Hazánk" szerkesztőségének összeállítása) 1905. Budapest. BAROSS Károly 1897.: Magyar agrárpolitika. Budapest. BERNÁT Gyula 1938.: Az új Magyarország agrárpolitikája 1867-1914. Budapest. BERNÁT István 1921.-.Agrár- és merkantilpolitika. (In: Tanulmányok az agrárpolitika és a magyar agrármozgalom köréből.) Budapest. BERNÁT István 1912.: Agrárius törekvések. Budapest. BERNÁT István 1936.: Küzdelmek és eredmények. Budapest. BERNÁT István 1904.: A magyar demokrácia múltja, jelene és jövője. Budapest. BERNÁT István 1893.: Változások köszöbén. Budapest. BERNÁT István - RUBINEK Gyula 1908.: Törvényjavaslat a mezőgazdasági kamarákról Előadói tervezet. Budapest. 20 Az OMGE 1910/1911. évi 5237 tagja foglalkozás szerint a következőképpen oszlott meg: földbirtokos 45,87 %, uradalom 1,35 %, bérlő 9,93 %, gazdatiszt 23,54 %, gazdatársadalmi testület 2,68 %, egyházi rend 0,26 %, pap 0,68 %, vármegye, törvényhatósági város és község 0,59 %, tanító- és nevelőintézet 0,55 %, kereskedelmi testület, részvénytársaság 0,57 %, bank, biztosító intézet 0,09 %, országgyűlési képviselő 0,65 % (az országgyűlési képviselő tagok száma 144, de ezek közül 110 mint földbirtokos volt felvéve), szakíró, hírlapíró 0,19 %, gazdasági akadémiai hallgató 1,19 %, állami és magántisztviselő 7,53 %, ügyvéd, bíró 1,12 %, tanár 1,88 %, orvos 0,21 %, gyáros, kereskedő, iparos 1,74 %, katona 0,23 %, magánzó 0,15 % (Kt. 1911.90. sz.).