Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

TAKÁCS IMRE: Gazdakongresszusok és gazdanagygyűlések a dualizmuskori Magyarországon

részben egyesítették a gazdákat, ezeknek is csak egyes felsőbb rétegeit. Mindössze 26 ezren voltak gazdasági egyesületi tagok. Új jelenség volt ellenben a magyar közéletben annak a tömegszervezési módszerekkel dolgozó kis csoportnak a fellépése, amely - a közjogi berendezkedésünket is elutasító polgári radikális irányzattal szembefordulva - tömegmozgalmat indított. A gazdákon szervezkedés Az agrármozgalom végvárai a falvakban és egyes tanyaközpontokban alakult gazdakörök voltak, tömeges szervezésüket a Gazdaszövetség 1900. január 8-án tartott közgyűlésén határozták el. Országos hálózatuk kiépítésének agrárpolitikai jelentőségét gróf KÁROLYI Sándor 1902. június 12-én fejtette ki a pozsonyi gazdakongresszuson, bár a Magyar Gazdaszövetség már korábban is propagálta alapításukat, és foglalkozott irányításukkal. Falun a gazdakörök voltak a kisgazdák társas érintkezésének színhelyei, mintegy önképző körei, ahol megismerkedhettek az őket érdeklő időszerű kérdésekkel, és megbeszélték ügyes-bajos dolgaikat. Szerepük volt a jó vetőmag, a gép, a műtrágya és egyebeknek közös beszerzésében is. Néhol összekötő kapcsot alkottak a parasztság és a falusi értelmiség között. A Gazdaszövetség nem utolsó sorban azért is alapította a gazdaköröket, hogy a kisgazdák az okszerű gazdálkodás üzemi feltételeit, és a hitel- és áruuzsora lehető kikapcsolásával a termelési költségek csökkentésének lehetőségeit egymással megtárgyalhassák. Lendületet adott a falusi gazdakörök szervezésének az, hogy 1908. március 1-től a Gazdaszövetség MOLNÁR István szakírót gazdaköri felügyelőnek szerződtette, aki azután a tagokkal a helyszínen megbeszélte kívánságaikat, panaszaikat, terveiket, nekik a mezőgazdaság különféle kérdéseiről előadásokat tartott, eljárt a gazdálkodással összefüggő ügyeikben. Ezenkívül a gazdaköri felügyelő megismertette velük a külföldön bevált és nálunk is alkalmazható újításokat, hasznos tanácsot adott a termények értékesítéséhez és a háztartási-gazdasági szükségleti cikkek beszerzéséhez. Szerződtetésével a Gazdaszövetség gondoskodni kívánt arról is, hogy legyen valaki, aki megbízatása szerint az egymástól elszigetelten működő gazdakörök életébe összhangot vigyen bele, fejlessze a parasztságnak a gazdasági haladás és a tömörülés iránti kedvét. Korszakunk végéig a Gazdaszövetség a gazdakörök százait szervezte, de így is csak minden tizedik faluban alakultak meg azok. Újabb agrárprogram Az 1910. évi általános képviselőválasztások alkalmából az OMGE és a Magyar Gazdaszövetség vezetősége közösen új agrárprogram- tervezetet készített. Ennek