Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

TAKÁCS IMRE: Gazdakongresszusok és gazdanagygyűlések a dualizmuskori Magyarországon

A változás jelének tekinthető, hogy amikor egyes fővárosi lapokban KÁROLYI ellen agrárprogramja miatt, nézeteit közgazdasági rakciónak bélyegezve, sajtóhadjárat indult, a Gazdaszövetség könnyen visszautasította a támadásokat éppúgy, mint a „Pester Lloyd"-ban megjelent azt a másikat, is, amelyet a fínánctőke hangadói DARÁNYI Ignác személye ellen intéztek az 1900. évi párizsi VI. nemzetközi agrárkongresszuson elmondott pohárköszöntője miatt. Voltak már társadalmi erők, amelyek eredményesen tudtak szembeszállni az 1870-es évek óta a hazai gazdasági és politikai életben felerősödött merkantil irányzattal. A századforduló körüli években a gazdák már nagyobb számban tették magukévá az OMGE, a Magyar Gazdaszövetség és a GEOSZ programját. Az agrármozgalom hivatalos értékelésében is kedvező változás történt. A földművelésügyi kormányzat és a gazdaszervezetek között létrejött, kölcsönösen szivélyes viszony eredményeként fellendült az agrárirányú közéleti tevékenység. A gazdaszervezetek a közvélemény kialakításának tényezői lettek, ami a birtokos parasztság tömegeire is vonzást gyakorolt. Az 1905. évi országgyűlési képviselőválasztások váratlan eredményei Az 1905. január 26-28. napjain tartott általános országgyűlési képviselőválasztások a hazai politikában váratlan fordulatot hoztak. 151 szabadelvű kormánypártival szemben 254 közjogi ellenzéki és 9 nemzetiségi képviselő jutott be a parlamentbe. Kisebbségbe került az a hatalmi rendszer, amelyet TISZA Kálmán 15 esztendős miniszterelnöksége kovácsolt össze. A több évtizedes szabadelvű párturalom nem egy jelentős közéleti férfit adott az országnak, de összehozta azokat az elvtelen politikusokat is, akik személyes érdekből viszontszolgálat fejében hajlandók lettek volna bármely kormány támogatására. Ez a társaság az 1905. évi téli választásokon nem várt arányú vereséget szenvedett. A tisztultabb közéleti felfogás gróf KÁROLYI Sándor és követői szociális agrászövetkezeti koncepciójának hatására kezdett az országban terjedni. Századunk első éveiben az új eszmék érvényesülése már nem találkozott olyan közönnyel, mint előbb. Az 1905. évi januári képviselőválasztások után a többségre jutott 1848-as függetlenségiek egymással is vitázó több csoporthoz tartoztak, amelyeket nemigen lehetett volna közös nevezőre hozni. Egész politikai közéletünk felbolydult, hiszen a vármegyei és a városi törvényhatósági bizottságokban, valamint a községi képviselőtestületekben továbbra is a szabadelvű pártiak voltak többségben, s a bankok és a nagyipar vezető körei szintén a szabadelvű politikát támogatták. A Magyar Gazdaszövetség vidéki nagygyűlései Említettük, hogy a politikai agrármozgalmat az 1879. évi II. országos gazdakongresszus indította el Magyarországon, majd az 1895. évi III. és az 1896. évi IV. országos gazdakongresszus, úgyszintén az 1896. évi budapesti nemzetközi mezőgazda-