Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

TAKÁCS IMRE: Gazdakongresszusok és gazdanagygyűlések a dualizmuskori Magyarországon

át bírja, és vagyona legalább egy milliárd forintra tehető, hitelügyének megoldatlansága miatt azonban uzsorásoknak van kiszolgáltatva. Hangsúlyozták, hogy az 1863ban alapított Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete hasznos intézmény, de nem tudja a mezőgazdasági népesség többségének személyi hiteligényét is kielégíteni. Javasolták, hogy tanulmányoztassa a kormány külföldön az agrárhitel kérdéskörét, és az ottani tapasztalatok figyelembevételével valósítsa meg azt, ami magyar viszonylatban célszerűnek látszik.

4 A II. országos gazdakongresszus után 1895-ig nem rendeztek újabbat, hanem időnként gazdanagygyűlést tartottak. Ezek közül az 1883, 1884, 1887. és 1892. évi ismét foglalkozott a mezőgazdasági érdekképviselet ügyével. Bár a résztvevők tekintélyes hányada a kényszertársulási elv szerinti szervezés mellett foglalt állást, minden esetben az előadónak azt a javaslatát fogadták el, hogy az érdekképviseleti funkció továbbra is a vármegyei gazdasági egyesületekre bízassék. Az agrárizmus hazai kezdete Magyarországon a mezőgazdaság jövője iránt elkötelezett kis csoport kezdte az agráreszméket terjeszteni, amelyek előzően a művelt világ számos országát már bejárták. Annak tagjai közül gróf SZÉCHENYI Imre és gróf ANDRÁSSY Géza 1881ben tanulmányúton volt az USA-ban, majd visszatérve mezőgazdaságunk emelésére propagandát fejttetek ki. Törekvésük a terméseredmények fokozásán és a termelés olcsóbbá tételén kívül az életképtelen törpebirtokokat szaporító reálosztásos örökösödési rendszer reformjára: a birtokminimum és a homestead (védett családi kisbirtok) meghonosítására irányult. Ezeket a gondolatokat SZÉCHENYI „Amerikai levelek", ANDRRÁSSY „Otthont mentesítő törvények" című könyvével igyekezett terjeszteni. E két mű kiadásával kezdődött a magyar népi agrármozgalom irodalma. Mindkét könyv 1883-ban jelent meg, és feltűnést keltett, de gyakorlati téren nem éreztették hatásukat.

5 Annál maradandóbb volt az 1879. évi II. országos gazdakongresszus sikere a harcos magyar agrárizmus megindításával. A mozgalom középpontjában az OMGE állt, lelke azonban csakhamar gróf KAROLYI Sándor lett, akinek gazdavezéri szereplése a bontakozó magyar agrár- és szövetkezetpolitikai mozgalmat szociális irányba vitte. KÁROLYI javaslatára az OMGE elhatározta, hogy fennállásának 50 éves jubileuma alkalmából a vármegyei gazdasági egyesületeket szövetségbe vonja jössze. A GEOSZ-nak megalakítása volt az első lépés a gazdasági egyesületek közös akcióba állítására. A GEOSZ létesítésének programjával összehívott nagygyűlésen 1881. május 5-én többek között a mezőgazdasági hitelügy rendezésének kérdését is megvitatták, majd emlékiraton terjesztettek fel e tárgyban a kormányhoz. Az országosan 4 Az 1879. évi székesfehérvári II. országos gazdakongresszus jegyzőkönyvéből. 5 A birtokforgalom szabadságának jegyében neves közgazdasági szakíróink: LÁNG Lajos és BEKSICS Gusztáv szembeszálltak SZÉCHENYI és ANDRÁSSY agrártörekvéseivel, ezeket haladáselleneseknek minősítették. Sikerült is visszavonulásra rábírni őket.