Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)
KURUCZ GYÖRGY: Az agrártechnikai megújítás programja Pethe Ferenc „Pallérozott mezei gazdaság" című művében
később egyedül kiadnia Pozsonyban. A harmadik kötet ismét évekkel később, a „Nemzeti Gazda" mellékleteként jelent meg. Az állattenyésztési rész hét szakaszra tagoltan, öt füzetben került kiadásra Bécsben. A juhtenyésztésnek 216, a szarvasmarhatenyésztésnek 156, a méhészetnek 127 oldalt szentelt. Figyelemre méltó, hogy a lótenyésztéssel mindössze 27, illetve a sertéstenyésztéssel 29 oldalon foglalkozott. A legrövidebb szakasz az általános bevezető rész mellett a baromfitenyésztésnek jutott, mindössze 15 oldallal. A három kötetes munka a bevezetésekkel együtt 2161 lapot tett ki, amely a kor agrárirodalmi viszonyai közepette nemzetközi összehasonlítással is terjedelmes. A cím hűen tükrözi azt az ellentmondást, amely az angliai és holland gyakorlat ideálja és a hazai valóság biztosította lehetőségek között feszült. PETHE gyakorlati és elméleti szempontokat figyelembe véve, „a haza természetéhez s a nemzet állapotjához szabva" kívánt szólni a mezőgazdaságról, amely az ország gazdasági életének meghatározó termelőszférája volt. Könyvét ennek megfelelően olyan útmutatónak szánta, amely az általa értelmezett „pallérozott mezei gazdaság" hazai népszerűsítését, tehát a kor szintjének legtudományosabb és leghaladottabb agrotechnikai eljárásainak magyarországi alkalmazását szolgálta volna. A mezőgazdasági termelés technikai oldalára helyezte a hangsúlyt akkor, amikor a „magyar mezei gazdaság tökélletesebbítéséver kizárta a rendszer egészét érintő változtatás gondolatát. A felvilágosodás íróitól származó perfekcionizmus elfogadása ugyanis azt jelentette, hogy PETHE kénytelen volt tudomásul venni a meglévő adottságok korlátait, de mégis a lehető legjobban szerette volna kiaknázni a bennük rejlő lehetőségeket. Hogy a rendszer egészének érintetlenül hagyásával lehet-e eredményeket elérni, s meg lehet-e közelíteni az ideált, azaz sikerülhet-e megteremteni nálunk is az angol vidék gazdagságát, ennek a kételynek esetenként hangot ad könyvében, amikor például a korszerű technika és a robotoltatás összeegyeztethetetlen voltára utal. Műve közrebocsátásával alighanem azt remélte, hogy olyan modern gazdasági „szigetek" kialakulását segíti elő, melyek végül kiszárítják a feudalizmus mocsarát. Természetesen egy ilyen munka közrebocsátásához hosszú évek személyes tapasztalatai kellettek. Egyrészt ifjabb éveinek angliai, hollandiai élményei, másrészt a magyarországi nagybirtok igazgatási rendszerének ismeretei nélkül, javítási törekvései hiábavalónak tűnhettek volna. Ugyanakkor egyéb mintákat, felhasználható műveket is kellett keresnie, amelyekre célkitűzéseinek megfelelően támaszkodhatott. 28 Tudjuk, hogy annak idején FESTETICS megrótta PETHÉ-t, mivel készülő könyve eltért BECKMANN „Grundsätze der Teutschen Landwirtschaft" című munkájának rendszerétől. 29 BECKMANN „lelke vezérlését" az első kötet bevezetésében mégis kiemeli, míg a másik munka, amely különösen a szántóföldi művelés tárgyalásához adott mintát, Albrecht THAER „Einleitung zur Kenntniss der englischen Landwirtschaft" című műve. Ez utóbbi választását elsősorban az indokolta, hogy THAER 28 Ifj. BARTA J. 1983.26-36.p. 29 SÜLE S. 1964.107.p., BECKMANN, J. 1769.
