Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)
KURUCZ GYÖRGY: Az agrártechnikai megújítás programja Pethe Ferenc „Pallérozott mezei gazdaság" című művében
közvetítő, leíró és összefoglaló módon közelítette meg az angliai agrárviszonyokat, így PETHE számára bizonyos fokú könnyebbséget jelentett, hogy az „Einleitung" gondolatmenetét beépíthette saját összefoglalásába. A szántóföldi növénytermesztéssel és művelési technikával foglalkozó első „darab" hét szakaszból és kétszáz alfejezetből áll. Az ezt követő rövid általános bevezetőt BECKMANN már említett munkája alapján fogalmazta meg. 30 Mielőtt azonban rátérne a „főldbőr" természeti tulajdonságaira, eltérve a két német szerzőtől, felhívta a figyelmet néhány olyan kémiai tárgyú, illetve a témát érintő művekre, amelyeket véleménye szerint az érdeklődő olvasó haszonnal forgathatott. Kiemelte Francis HOME-nak „The Principles of Agriculture and Vegetation" című könyvét, amely először 1757-ben jelent meg Londonban, de már 1763-ban Berlinben is olvasható volt németül. E munka, amely az Edinburghi Tudós Társaság számára készült, elsősorban a talajerőpótlást tárgyaló fejezetei révén hosszú ideig nélkülözhetetlen forrásnak számított a kor agrárszakírói számára. Ugyanakkor külön felhívta a figyelmet LAVOISIER kutatásaira, akinek fő műve 1792-től németül szintén hozzáférhető volt. 31 Mindemellett általánosságban utalt még a Board of Agriculture, az angol Földművelésügyi Hivatal kiadványaira is, amelyek reménye szerint idővel nálunk is hozzáférhetők lettek volna. Az agrokémiai tárgyú első szakaszban ismét THAER-t vette elő, de egyáltalán nem mechanikus másolással, hanem a hazai természeti adottságok kapcsán rávilágított a különbségekből fakadó nehézségekre is. 32 A talajfajták részletezésében is szintén a német szerzőt követte, de saját megjegyzésében az érdeklődő olvasónak Richard KIRWAN, „a híres anglus chymicus" munkáit ajánlotta. 33 Ugyanebben a tárgykörben, de már THAER alapján, egy másik angol kémikus-fiziológus, Stephen HALES kísérleteire utalt. 34 Az időjárási adottságok kapcsán viszont saját angliai tapasztalatait felhasználva szólt az egyes talajfajták víztartó képességéről, nem feledkezve meg az általános hazai jellemzésről sem. „Angliában, és más tenger mellett való tartományok szélein általijában, sokkal elébb való, az én tapasztalásom szerént, az olyan szántóföld, amelyben a homok és mész az agyag felett, nemcsak rendes, hanem rendkívül való szerrel uralkodik. Mert azokban a tartományokban, hacsak rendkívül való idő nem jár, a nedves (ködös) idő az uralkodó. - Magyarországnak délnyugati (Südwest) szélein mintúgy elébb való föld az, melyben a homok, a másképp rendes elegyedésen felül uralkodik. - Az ország közepén, ahol a rekkenő meleg és 30 PETHE F. 1805.10-18.p. 31 LAVOISIER, AL. 1789. 32 PETHE F. 1805.22-25.p., THAER, A 1798. 33 PETHE F. 1805.56.p., KIRWAN, R. 1796. 34 HALES, S. 1727.