Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

OROSZI SÁNDOR: Erdősítések a Delibláti-puszta homokján

szerepeltek. Az 1912-ben elkészült "C és "D

n gazdasági osztályok üzemterveiben azonban az erdő már csak 40 %-ot foglalt el. A legelők erdőgazdasági hozamterületbe való felvételét - érthetően - az erdészeti érdekek motiválták és a kérdésben még a minisztérium különböző ügyosztályai között sem volt egyetértés.

51 Az elkészült üzemtervekben mindenesetre a következő területek szerepeltek:

52 A gazdasági osztály 6446 ha B gazdasági osztály 6467 ha C gazdasági osztály 7170 ha D gazdasági osztály 5347 ha Az egyes gazdasági osztályokat két-két vágássorozatra osztották, és további, 100100 kh-os (57,55 ha-os) erdőtagokra bontották. Az akácra a korábban alkalmazott 20 éves vágásfordulót 25 évre emelték, míg egyéb lombfákra vonatkozóan érdemes - az egyedüli fennmaradt - "C" gazdasági osztály üzemtervét idézni: „A fenyőfélék, továbbá a tölgy, kőris, hárs vágási érettségükhöz képest és épségi állapotukra való tekintettel 75-100 éves korukban használhatók csak ki."

53 Az üzemtervek szerinti fafaj megoszlás:

54 akác 7.038 ha nyárfélék 4.131 ha fenyőfélék 771 ha hárs 83 ha tölgyfélék 22 ha éger 29 ha bálványfa 7 ha kőris és dió 15 ha egyéb 3 ha Összesen: 12.108 ha Összességében Deliblát erdőrendezési viszonyai tükrözték azt a törekvést, hogy a szakmai megfontolások minden gazdasági célnál előbbre valók. Tulajdonképpen a mezőgazdasági területek üzemtervbe való besorozása is egy erdőgazdasági célt szolgált: a homoktalajok minél előbbi befásítását. 51 Uo. 39.700. felzeten a X/2. ügyosztály véleménye. 52 AJTAY J. 1914.28.p. 53 OL. K-184.7423. DeÜblát üzemterve a "C gazdasági osztályra (1911-1920). V. Részletes főhasználati terv. 54 AJTAY J. 1914.5.p.