Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)
OROSZI SÁNDOR: Erdősítések a Delibláti-puszta homokján
évenként növekvő fakitermelések miatt az úthálózat minél sürgősebb kiegészítését szorgalmazta. A Deliblát- Fehértelep közötti úton kívül fontosnak tartotta a Vadászlakot Gerebenccel összekötő út és a dolinái marhahajtó út stabilizálását (esetleg lóvontatású vasúttá fejlesztését) is. Részletes számításokkal igazolta, hogy a homokpuszta erdészeti és mezőgazdasági terményeinek az év bármely szakában való értékesítése folytán az útépítés költségei hamar megtérülnek 47 A következő év januárjában pedig a Karasjeszenő (ma: Jasenova) - Kevevára (ma : Kovin) vasútvonal kiépítését szorgalmazta, amely vonal révén a delibláti termékek vasúton juthattak volna le a Dunáig. A homokpuszta nagyarányú feltárására vonatkozó javaslatokat a minisztérium illetékes ügyosztályai alaposan megvizsgálták, általában támogatták. AJTAY javaslataira azonban csak 1926-ban került rá a végső feljegyzés, amikor is azt már - a bekövetkezett békeszerződési változásokra tekintettel - nem tartották megvalósíthatónak^Deliblát úthálózatát, ebből következően a faértékesítés nehézségeit tehát az első világháború vége előtt nem sikerült megnyugtató módon rendezni. Erdőrendezés Az erdőrendezéssel kapcsolatban feltétlenül meg kell emlékeznünk arról, hogy legelőször 1810-ben mérték fel a pusztát, az első kataszteri felmérés pedig 1874-75-ben volt. Ugyanebből az időből, tehát a pénzügyminisztérium fennhatóságának idejéből származik az első (korszerűbb) térbeli beosztás is. Az 1879. évi erdőtörvény szerinti első ideiglenes üzemterv 1887-ben készült el. Az erdőgondnoksághoz tartozó Duna-szigetekre és a homokvidék erdőire külön-külön készítettek üzemtervi előírást. A vágásfordulót mindkét helyen 20 évben állapították meg, és sarjerdő üzemmódot írtak elő. Az évente kihasználható hozamterület a szigetekkel együtt 723,80 kh (416,55 ha) volt, ez azonban az 1890-es években induló szőlőtelepítések miatt nem volt tartható. Például 1895- ben csak 53,00 kh-at (30,50 ha) lehetett kivágni. 49 1907-ben állapodtak meg, hogy a lugosi (ma: Lugoj - Románia) erdőrendezőség elkészíti a birtok szabályos üzemterveit. 1911-ben az "A" és "B" gazdasági osztályra el is készültek a tervek. Meg kell azonban jegyezni, hogy már korábban is - előzetes egyeztetés, illetve betekintés útján - az üzemtervi előírásoknak megfelelően történt a kihasználás, illetve erdősítés. 50 Az "A" és "B" üzemosztályban csak erdőterületek 47 Uo. 854.59/1913.44.676. (8662) 48 Uo. 1142.59/1914.35.569. 49 A delibláti m.kir.... 1896.2.p. 50 OL.K. 184*1142.59/1914.35.022 (8988) 1912. (A jóváhagyott két üzemterv száma: 114.811 és 114.812. Az üzemtervek azonban nicsenek meg. (Valószínű, hogy a terveket később a jugoszlávoknak adták át.)
