Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

RÉZ GYULA: A belsőégésű motorok mezőgazdasági felhasználásának kezdeti szakasza Magyarországon

pek 1845-től kezdődő sorszáma 1896-ban a gőzcséplőgépeknél már meghaladta a 28 000-es számot.

1 Az első Clayton-Shuttleworth gyártmányú gőzcséplőkészlet - egyben az első mezőgazdasági munkához használt gőzgép - 1852-ben került Magyarországra. Eleinte a technika híveinek sok akadályt és előítéletet kellett leküzdenie, hogy ezek a gépek elterjedjenek, de 1861-ben 60 db, 1862-ben már 200 db gőzcséplőgép jelentette az agrártechnika fejlődését az országban. A világhírű Clayton- Shuttleworth cég „tüzes gépeikhez" a szükséges gépész szakembereket is kiképezték, a „jó ló mellé, jó kocsist" is adtak. Magyarországon az első cséplőgép meghajtására alkalmas gőzgépet - angol minta alapján - 1859-ben Rock István budai gépgyárában készítették, A hordozható (lokomobil), és stabil gépek mellett először Angliában fejlesztették ki az önjáró (lokomotív) változatokat, melyek Németországban, majd a század második felében több európai országban, közöttük Magyarországon is bevezetésre kerültek, 1883-ban a Hofherr-Schrantz - ekkor még Bécsben működő - gazdasági gépgyár nagyüzemi szinten kezdte a gőzlokomotívok és gőzlokomobilok gyártását.

2 Az 1884. évi iparstatisztikai adatokból kitűnik, hogy Magyarországon a gőzgépet legnagyobb számban az agráripar területén alkalmazták. A 2488 gőzgépből 1159 gép 31 841 LE-vel az élelmezési iparokra esett (ebből 952 db malmokra, 189 db cukorgyárakra), míg 357 db gép 4807 LE-vel a szesziparra. A vas- és fémiparra 289 db gőzgép esett 14 844 LE-vel. Jelentősebb mértékben alkalmazott még gőzgépet a faipar (175 db 4779 LE-vel), a vegyészeti ipar (132 db 1536 LE-vel), a gépipar (82 db 908 LE-vel), a fonó-szövőipar (79 db 1756 LE-vel), a járműgyártóipar (56 db 937 LE-vel). A statisztika adatai szerint 1885-ben - még ha kevésbé számottevő mértékben is - a műszaki haladással való lépéstartás jeleként Magyarországon 60 iparvállalat már 70 db belsőégésű motort alkalmazott 244 LE összteljesítménnyel.

3 Á belsőégésű motorok megjelenésének történeti áttekintése A múlt század első felétől sok feltaláló kísérletezett belsőégésű motorok készítésével, de minden gyakorlati eredmény nélkül, mivel nem sikerült üzemképes erőgépet létrehozni. A dugattyús gőzgép jelentette az egyetlen hőerőgépet, amely mechanikai munkát végzett az ember számára. Óriási technikai előrelépés volt, amikor a francia Lenoir-nak 1860-ban sikerült olyan motort szerkesztenie, amelyet könnyűMlágító/gázza! lehetett üzemeltetni. A gép szerkezete a dugattyús fekvő gőzgéphez hasonlított, a motor kettős működésű üzemmódban működött. (A gőzgéppel ellentétben, a gáz-levegő keveréket a dugattyúnak kellett beszívnia.) A keveréket villamos szikra gyújtotta meg, és az égő 1 Clayton és Shuttleworth 1896.14-15.p. 2 SEVINH.1944.60-61.p. 3 FUTÓ M. 1944.413-415.p.