Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

VAJKAI ZSÓFIA: „Szarvas marhának orvossága" (Kéziratos orvosló könyv a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattárában)

fosás, hugya eláll, fölfújódás, métely, szőrféreg, kukac, vakság, himlő, talpa fáj, keh. Ezek a valódi betegségek. Az állatok gondozását segítő, tehát nem valódi betegségre való orvosságok is szerepelnek a könyvecskében, amelyek főleg a hizlalás, elletés, tej-haszonvétel és tisztogatás feladatainál segíthetnek.- „...ha meg akarod hizlalnyi a marhádot..." (34.) „Birka vagy tehén hasznára ted meg..." (36.) „hapedig tehén avagy lo Nem üzekedik..." (11.) „És ha az Disznót föl akarod hidasra vetni... nem görög"(12.) „ha az elöhasi tino meg Borjazni akar..." (24.) A „patikai szerek" két kivétellel a lovak értékének növelését célozzák: „...kövér szép lovaid lészen..." (25.) „...Gyözös lovaid lesznek." (26.) „...szép tiszta lovaid lesznek." (27.) „...töb kérői lesznek" (28.) A rontás elhárítására két receptet adott meg. (20. és 30.) Általános hasznú gyógyszert csak egyet írt le: „Lónak való orvosság ebbüll ál..." (31.) Nem mindig érthető első olvasásra, hogy a receptek lejegyzője milyen betegségre gondolt. (Az emberi bajokat itt figyelmen kívül hagyjuk.) „Ha az Birkának elál az hugya..." (13.) valószínűleg húgyrekedés, anuria.

3 „Ha az Birka meg motozik... vagy marha föl Fuvodik..." (14.) itt feltehetően felfújódásról van szó.

4 A „métő" (15.) a juhokat leggyakrabban sújtó betegség, a mételykór, vagyis distomatosis.

5 A szőrféreg (16.) jelen esetben a bélcsatornában tanyázó giliszta lehet, bár más ismeretlen betegséget, sőt féreg átfúródása által okozott sebet is hívtak így a régi orvosló könyvek, a német Haarwurm tükörfordításaként.

6 A himlő (19.) variola ovina - a bárányok ragályos betegsége.

7 A keh (33. és 35.) az asztma korabeli elnevezése.

8 A baj megállapítása után következett az orvosság beszerzése, elkészítése és beadása. Mindhárom mozzanatot kísérhették racionális és irracionális cselekvések.

9 Pl. a 31. számú, lónak való orvossághoz „a magyaró Fának az rigyájatt már tsiusnak utolsókét napján..." kell megszedni. Nagyon gyakori a régi orvosló könyvekben, hogy valamilyen gyógyszeralapanyagot „...nagy asszonnap közben köll szedni, ugy job." (4L), vagy „szengyörnap előtt 9 napal...", „hajnalban Szengyör napjára hozd haza", „...nap fén költe előt..." (36.) A vadászszerencse biztosítására „Nagy Pénteken delelőt" kell meglőni egy fekete csibét. (21.) 3 KAZAIE. 1900.1. kötet 4 Megmotozifc betegre zabálja magát, vagy kergekóros lesz. TESZ. 5 MAGYAR Y-KOSSA Gy. 1929-1940. II. kötet 304. p. 6 MAGYARY-KOSSA Gy. 1929-1940. II. kötet 311. p. 7 MAGYARY-KOSSA Gy. 1929-1940. II. kötet 298. p. 8 VAJKAI A 1938.58. p. 9 SAÁRY Péternél racionális cselekvés nem párosul a gyógyszer beadásával, mint pl. az állat járatása, betakarása, az istállóban való pihentetése stb. V.o.: DADAY A 1930.2. sz. 23-26. pp.