Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

WOHLNÉ NAGY ÁGOTA: A gyógynövénytermesztés története Magyarországon a XX. században

Már az 1945-öt megelőző időszakban is kialakult több növény fő termesztési körzete, melyek olyan fontosabb meghatározó tényezők, mint környezet, talaj, időjárás, tápanyag, munkaerő- és szakemberellátottság, szállítás, feldolgozó üzem közelsége együttes megléte esetén jöttek létre. így a borsosmenta termesztése Szabolcsban, főleg Nagyhalász és Ibrány körzetében alakult ki. A majorannát Kalocsa és Baja környékén termesztették nagyobb mennyiségben. Az anyarozs termőtája már később alakult ki, mégpedig ott, ahol a mesterséges fertőzés során gomba fejlődésére a környezeti feltételek a legkedvezőbbek voltak, így elsősorban Veszprém, Bács-Kiskun, Tolna és Fejér megyében. Több évi termesztési kísérletek eredményeképpen új termőhelyeket is kialakítottak. Ennek során a macskagyökér termesztésének fő körzete lett Tolna megye, Nagydorog és környéke. Később Szabolcs-Szatmár megye, Nyíregyháza, Ibrány, Nagyhalász központtal. A majoranna Tolna, Hajdú-Bihar és Békés megyében is „meghonosodott". Az 1960-as évek végére még az a - jószerivel erőltetett - törekvés volt a jellemző, hogy a legtöbb gyógynövényt nagyüzemben kell megtermeszteni. Később azok a gyógynövények, melyek nem kívánnak nagyüzemi termesztéstechnológiát, sőt a háztájiban biztonságosabban termeszthetők, az ÁFÉSZek szervezésében, szakcsoportokban kerültek művelésre. E szakcsoportok a Herbaria segítségével működnek, úgy, hogy termesztéstechnológiákat kapnak, művelőeszközöket, traktorokat, szárítóberendezéseket bocsát rendelkezésükre az ÁFÉSZeken keresztül a Herbaria. Az eíső gyógynövénytermesztési szakcsoport 1974-ben, a nagydorogi ÁFÉSZ keretében alakult meg, azóta számuk egyre nő.

33 Nagyüzemi termesztésre kiválóan alkalmas gyógynövények az anyarozson kívül a mák, a mustár, a kapor, a komló, a muskotályzsálya, konyhakömény, édeskömény és még néhány faj. Az ápolásban, betakarításban, valamint a szárításban különösen a kézimunka és gondosság-igényes fajok viszont a macskagyökér, majoranna, gyűszűvirág, menta, angelika, stb. Ezek azok a növények, melyeket egyre inkább a kisgazdaságok, szakcsoportok művelnek. Hosszan tartó átszerveződési folyamat eredményeképpen ma már a kisgazdasági termelés aránya kb. 40 %-os.

34 Az 1920-as évekre jellemző első, a II. világháború előtti időszakra jellemző második kiemelkedő szakasza után 1976-1978-ban volt a harmadik igen felemelkedő ága a magyar gyógynövényforgalomnak. Ez volt az az időszak, amikorra gyógynövénytermesztési körzetek megállapodottan kialakultak, a magyar külkereskedelem fellendült, a nyugati országok az addiginál is fokozottabb mértékben keresték a természetes alapanyagú gyógyszereket. A nagy (szintetikus) gyógyszer botrányok, a felgyorsult életvitel, rohanás, egyre inkább a növényi eredetű gyógyszerek felé fordította a figyelmet, egyfajta „vissza a természethez" hangulat kezdett eluralkodni. Ez tehát újból egy konjunkturális helyzetet teremtett számunkra, s a külföld minden 33 GYARMATHY S-né. 1985.41-42.p. 34 HORNOK L. 1986.49.p.