Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

WOHLNÉ NAGY ÁGOTA: A gyógynövénytermesztés története Magyarországon a XX. században

szövetkezetek és gazdaságok, tiszteletben tartva a kisparaszti termelés kiváló eredményeit és módszereit a gyógynövény ágazatot adottságaik és lehetőségeik gondos elemzése mellett nagyüzemi szintre emelték." A háztáji termelés 18 %-os, az állami gazdasági 12 %-os, a termelőszövetkezeti 70 %-os volt még ekkor.

31 A minél eredményesebb kutató és fejlesztő munka érdekében 1958-ban létesült a központi kísérleti tér Budakalászon (Gyógynövény Kutató Intézet); 1961-ben pedig a nagyüzemi kísérleteket is megkezdhették a Daránypusztai (ma Pélpuszta, Somogy m.) Állami Gazdaságban. 1962-től jelent meg a Kutató Intézet szerkesztésében a Herba Hungarica című kiadvány, mely összefoglalja az Intézet kutató - fejlesztő tevékenységével, s ezen keresztül az egész magyar gyógynövénytermesztéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

32 A gazdaságok túlnyomórészt kiegészítő növényekként termesztették és termelik ma is a gyógynövényeket, egy-két kivételtől (pl. Szilasmenti MGTSz, Kerepestarcsa, Pélpusztai ÁG., Somogy m.) eltekintve. Több, mint száz azoknak a gazdaságoknak a száma már, ahol gyógynövénnyel foglalkoznak. A bevetett terület nagyságának alakulásáról az utóbbi csaknem húsz évre vonatkozóan a (7. ábra) ad áttekintést. 7. ábra. A gyógynövénnyel bevetett területek nagysága 1971-1988 között. (A Herbaria Országos Gyógynövényforgalmi Közös Vállalat adatai.) 31 LENCHÉS 0.1969.227.p. 32 TÉTÉNYI P. 1965.3-9.p.