Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

WOHLNÉ NAGY ÁGOTA: A gyógynövénytermesztés története Magyarországon a XX. században

2. ábra. Gyógynövény termelési és gyűjtési akciók átnézeti térképe 1920-ból (Herba újság, 1920. 5.szám.) DARVAS munkája nem volt hiábavaló: Több, mint ötven helységben foglalkoztak országszerte termeléssel! Rövid időn belül, egymás után két kiadásban, 1921-ben és 1922-ben újabb szakkönyv is került a termesztők kezébe. Szerzői, AUGUSZTIN Béla, DARVAS Ferenc, SCHNEIDER József az előszóban arra utalnak, hogy „gyógynövény-szakirodalmunk egyre jobban érzi oly szakmunka hiányát, amely a gyógy- és vegyi ipari növények termelésében az azzal foglalkozni akaró termelőnek útmutatást ad. „..." Páter munkájának első kiadása óta már másfél évtized telt el, s gyógynövényügyünk különösen az utóbbi esztendőkben oly rohamosan haladt előre, hogy az akkori időben kereskedelmi szempontból számba jövő 19 növénnyel szemben ma már 50-en felül van azon növényeknek a száma, amelyek hazai földünkben megteremnek és külföldön jól értékesíthetők. Jelen munkánkba csakis azon növények termesztésének előírását vettük fel, amelyekhez gyakorlati adatokkal rendelkezünk, s így a termelési előírások minden tekintetben biztos útmutatásul szolgálhatnak a termelőnek".

13 Óriási jelentőségű szavak ezek. Néhány év alatt félszáz növény teljes termesztéstechnológiáját kidolgozni, talajigényét, művelésmódját, begyűjtését, esetenként feldolgozását saját kísérletek alapján a termelőkkel megismertetni nem volt csekélység. Ez az 13 AUGUSZTIN B. 1922.3.p.