Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

WOHLNÉ NAGY ÁGOTA: A gyógynövénytermesztés története Magyarországon a XX. században

a hasonló jellegű intézeteket.

6 Neki köszönhetően tehát nemhogy felzárkóztunk, de bizonyos tekintetben meg is előztük a külföldi termesztést.

7 Idevonatkozó irodalmi adatok szerint az első vállalkozó szellemű gyógynövénytermesztő KORITSÁNSZKY Dénes gyógyszerész volt, aki Tolna megyében telepített gyógynövényeket a fíloxéra által kipusztított szőlő helyére, BORSODI könyvének megjelenési évében, 1890- ben.

8 A többi „kisgazda" kezdeti kísérletei is biztatóak voltak, ezt bizonyítja az is, hogy viszonylag rövid idő elteltével már megalakult az Első Magyar Gyógynövénytermesztő és Kiviteli Részvénytásaság, a Földmívelésügyi Minisztérium erkölcsi és anyagi (200 000 Korona) támogatása mellett. A termelés célja tehát a hazai szükségletek kielégítésén kívül a kedvező exportlehetőségek kihasználása is volt.

9 A gyógynövénytermesztés kibontakozásának hamarosan külföldi visszhangja is akadt. Többek között TSCHIRCH, híres svájci szaktekintély figyelmeztette a német termelőket, hogy hamarosan számolniuk kell a magyar konkurenciával, s e jóslata később be is vált.

10 PÁTER Béla kísérleti eredményeit fölhasználva, csaknem tíz év után Budapesten, a Herman Ottó út 15. szám alatt is létesült egy hasonló jellegű intézet; „Magyar kir. Gyógynövénykísérleti Intézet" néven. Az intézet Budapesten történő felállítását elsősorban az indokolta, hogy a- növényekkel történő kereskedelem és az export majdnem kizárólag Budapesten bonyolódott le, ezért a kolozsvári telep a gyakorlati életbe, főként a kereskedelembe, nem tudott hatékonyan bekapcsolódni. Az intézetnek kulcsszerepe volt a hazai gyógynövénytermesztés kibontakozásában. A Földmívelésügyi Minisztérium megbízásából AUGUSZTIN Béla és IRK Károly kísérletügyi főtisztviselők azt a feladatot kapták, hogy a magyar gyógynövénymozgalmat kifejlesszék. Ennek kiinduló pontja a Magyar kir. Szőlészeti Állomás volt, ahol a kísérleti laboratóriumot berendezték. Az első termesztési kísérletek a budapesti drogista-kertben történtek, melynek akkori igazgatója SZÁHLENDER Lajos volt. Itt történt az első magszaporítás, melynek eredményeképpen 1916-1917-ben ricinussal, korianderrel, köménnyel már nagyobb területen, az ország több részén végezhettek termelési kísérleteket. Az intézet az első világháború ideje alatt, 1915-ben létesült, így támogatta és irányította a Hadsegélyező Hivatalt is, mely nagy mennyiségű gyógynövényt gyűjtött az iskolák segítségével. A világháború végén önálló Gyógynövénykísérleti Állomássá alakult, vezetője AUGUSZTIN Béla lett. Ez idő tájt már egyre több gyógynövénykiviteli vállalat, ipari üzem, részvénytársaság keletkezett („HYDROFLORA" magyar nád, gyékény- és gyógynövény R.T., „PANTODROG", magyar gyógynövény R.T., stb.), melyek lehetővé tették a gyógynövényexport régóta tervezett kiszélesítését. A Herman Ottó úti állomás munkája egyre sokoldalúbbá 6 W.NAGY Á 1988.685.p. 7 A kolozsvári teleppel a Mezőgazdasági Múzeum Közleményei jelen kötetének másik tanulmánya (V.GÓZ Gabriella) részletesen foglalkozik, ezért itt bővebben nem esik róla szó. 8 AUGUSZTIN B. 1948.44ó.p. 9 A gyógynövények termesztése... 1912.3363.p. 10 AUGUSZTIN B. 1948.447.p.